Leigh Bardugo: Siege and Storm - Ostrom és vihar (Grisa trilógia 2.)

Eredeti cím: Siege and Storm
Fordító: Sziklai István
Sorozat: Grisa trilógia
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 414 oldal
Ár: 3499,-
ISBN: 9789639492806
Moly, Goodreads




Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​sötétség nem hal meg soha.

Az Igaz-tengeren át menekülő Alina, akit a Zónában meggyilkoltak szellemei kísértenek, új életet kezd Mallal egy ismeretlen földön, miközben igyekszik titokban tartani napidéző voltát. Ám sokáig nem hagyhatja maga mögött sem a múltját, sem a sorsát.

Az Éjúr rettenetes új hatalom birtokában hagyta el az Árnyzónát, és veszedelmes tervet sző, ami a végsőkig próbára teszi a természeti világ határait. Alina egy hírhedt kalóz segítségével visszatér a szeretett országba, elszántan, hogy elszántan szembeszálljon a Ravkára törő erőkkel. De ahogy a hatalma növekszik, Alina úgy süllyed egyre mélyebbre a tiltott mágiába és az Éjúr játszmájába, és távolodik el egyre jobban Maltól. Választania kell hazája, a hatalom és a szerelem között, amiről mindig úgy hitte, az vezérli – különben azt kockáztatja, hogy mindent elveszít a közelgő viharban.

Véleményem:

"– Én láttam, hogy ki vagy valójában – folytatta az Éjúr –, és soha nem fordítottam neked hátat. Soha nem is fogok. Ő is elmondhatja ugyanezt?"

Hát most mit mondjak, nem vagyok most sem teljesen elégedett, de érezhető a javulás az előző kötethez képest. Az elégedetlenségem nagy része valószínűleg ahhoz az egy bizonyos karakterhez köthető.

A történetet közvetlenül ott folytatjuk, ahol az előző részben abbahagytuk. Alina és Mal a Zónában történteket követően menekülni kényszerültek. Felszálltak az első hajóra és útnak indultak egy új élet kialakításának reményében. Bár Alina tudta, hogy bárhova is megy az Éjúr meg fogja őt találni. És ez be is igazolódott, ám nem várt szövetségesekre találtak, akik segítettek megmenekülni és alkut kötöttek Alinával. Viszont innentől kezdve elég erőteljes mélyrepülés volt Alina élete.

Tipikusan amikor azt hiszed, hogy ennél már nincsen lejjebb és az élet rúg beléd még egyet. Már úgy alapjáraton az ereje meg a fontossága miatt nem volt könnyű helyzetben szerencsétlen lány, erre még ott volt neki a puhap….. az idióta pasija is. És igen, most Malról beszélek. Ezért is írtam az első részhez megjegyzésként, hogy az álompasi témára majd még visszatérünk. (A 2. rész elolvasása után írtam az első részhez bejegyzést.) Én tényleg nem védeni akarom Alinát, mert azért ő is követett el hibákat (titkolózás, miegymás), de azért elég igazságtalan volt vele sokesetben. Szóval az egyéb dolgok miatt az idegösszeroppanás szélén álló leányzó még bónuszként megkapta őt is, meg az állandó fenyegetést jelentő Éjurat is, meg Nyikolajt is, csak hogy ne legyen unalmas az élete szegénynek.

És ha már szóba kerültek a szereplők. Alina előtt még mindig…. jobban mondva most még jobban fejet hajtok, nagyon jól kezelte a vállára nehezedő összes súlyt a kisebb nagyobb hibáktól eltekintve. Mal menjen a búsba szerintem (függetlenül attól, hogy mit tett a könyv végén), az Éjúr szintén (pedig váltig állítja, hogy jók a szándékai). Azonban megismerkedhettem új szereplőkkel, akiket viszont szerencsére megkedveltem. Tolja és Tamar (az ikerpár) volt az egyik. Nagyon hűségesen szolgálták Alinát, az életük árán is megvédték volna, és emellett még humorérzékük is volt. :D A másik pedig Nyikolaj volt. Mellette szól, hogy tényleg megpróbált mindenben segíteni Alinának, amiben csak tudott. Ellene szól, hogy elég kiszámíthatatlan a viselkedése, sosem lehetett tudni, hogy igazat mond-e. Ettől független kíváncsi leszek hogyan folytatódik az ő története.

Összességében azt mondhatom, hogy jobban tetszett, mint az előző részt (attól egy dologtól eltekintve). A karakterfejlődések tetszettek akár pozitív, akár negatív irányúak voltak. Az új szereplőkkel is nagyon elégedett vagyok, számomra mindenképpen rokonszenvesek. Aki olvasta az első részt, és tervezte, hogy abbahagyja, mert mondjuk nem tetszett annyira, javaslom, hogy tegyen egy próbát azért a második résszel is. Szerintem érdemes, mert ezek után már tényleg rettentő kíváncsi vagyok, hogyan végződik Alináék története.

"– A világ változik – mondta Nyikolaj, és hangjából ismét kiérződött az acélos él. – Mi is változunk vele, különben nem marad belőlünk semmi más, amire emlékezhetnek, csak egy marék por."

Csillagozás:

Megtetszett? Rendeld meg!