2018. április 28., szombat

Kristen Callihan: Idol (VIP 1.)


Eredeti cím: Idol
Fordító: Szabó Krisztina
Sorozat: VIP sorozat
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 400 oldal
Kötés típus: puha kötés
Ár: 2999,-
ISBN: 9789634571681
Moly, Goodreads

Fülszöveg:
„A ​zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat.”

LIBBY

Amikor rátaláltam Killianre, valami elveszett hercegre emlékeztetett, és épp részegen hevert az udvaromon. Az arca, akár egy istené, és pont olyan arrogánsan is viselkedett. Nem volt hajlandó elmenni. Szexi, elbűvölő és egy icipicit mocskos a fantáziája – szép lassan ledönti a falaimat, és én egyre többre vágyom.

Az enyém lehetne, ha lenne hozzá bátorságom. A probléma az, hogy az egész világ őt akarja. Hogyan tartsak meg egy bálványként imádott rocksztárt, amikor mindenki azon mesterkedik, hogy elvegye tőlem?

KILLIAN

A világ egyik legnagyobb rockbandájának énekeseként áloméletet éltem. De egyetlen végzetes döntés elég volt hozzá, hogy mindez a darabjaira hulljon.

Most minden romokban hever.

Aztán megismertem Libertyt. Morcos, magának való lány – de egész aranyos. Á, kamu. Az igazság az, hogy ha csak hozzáérek, eszméletlenül dögössé válik, és sokkal jobban vágyom rá, mint bármelyik, a nevemet sikító rajongómra valaha is.

A világ hangosan követeli, hogy álljak vissza a színpadra, de nem vagyok hajlandó elhagyni őt. Ki kell találnom, hogyan csalogassam ki a csigaházából, hogy velem maradjon.

Mert mióta megismertem Libbyt, minden megváltozott. Minden.

Véleményem:

„A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat. Csodálatos dolog részesévé válni mindennek, szerepet játszani valaki más életének a zenei aláfestésében.”
- Killian James, a Kill John énekese és gitárosa


Ahogy megláttam a könyv borítóját a Könyvmolyképző Kiadó oldalán azonnal megfogott. A színek kavalkádja káprázatos kiemelve a központban álló úriembert. Egyszerűen vonzotta a tekintetem, kérlelt, hogy vessek rá egy pillantást. Elolvastam a fülszöveget, és rögtön tudtam, hogy meg kell vennem. 99%-ig biztos voltam benne, hogy tetszeni fog, függetlenül attól, hogy az írónő és az ő munkássága teljesen ismeretlen volt számomra. Viszont ezután már nem lesz kérdés, hogy ha a nevét látom megveszem-e/elolvasom-e a könyveit. Nagyon tehetséges, fantasztikus könyv volt az elejétől a végéig (és ez még csak a nyitó kötet volt!).

Az első dolog, ami nagyon tetszett, az a történetvezetés. Ezen belül is az eleje a leginkább. Megszoktam már, hogy az ehhez hasonló könyveknél szokott lenni valamennyi felvezetés: pl. megismerjük a főszereplő/főszereplők múltját (persze csak a főbb momentumokat). Na most van olyan, aki már itt elveszít engem, mint olvasót. Hogy miért? Ha ez a rész nagyon hosszúra nyúlik, akkor kínszenvedéssel olvasom, vagy esetleg le is teszem a könyvet. Itt viszont nem ez történt  - szerencsére.
Megmondom őszintén, ezt a fajta felvezetést sem annyira kedvelem, viszont nem érdekelt. Mire észbe kaptam, hogy esetleg nem tetszene, már vitt is magával a történet. Kb. 1 oldalt olvastam belőle (a prológus után, ami szintén nagyon jóra sikeredett) és már a hasamat fogtam a nevetéstől, és még az sem zavart, hogy konkrétan semmit nem tudok meg a szereplőkről. Helyette menet közben, visszatekintések révén kaptunk betekintést a karaktereink múltjába, ami még jobban sült el számomra. Ezeket az információkat is lassan adagolja az írónő, egészen a végéig, hogy biztosan ne tudd letenni a könyvet, egy pillanatra se. A kis cseles :D. De nem csak emiatt nem lehet ám letenni... ;) Khm… Killian…. khm… :D
Igen, igen, elárultam magam, ő a másik szempont, aki miatt nagyon tetszett ez a regény. De most komolyan, aki olvasta már, szerintetek van olyan nő nemű lény a bolygón, aki ellen tud állni egy ilyen fiúnak? Mert szerintem nincs... Nekem is az ilyenek a gyengéim. Pimasz, okos, helyes, tehetséges, tipikus rosszfiú karakter a felszínen… DE! A felszín alatt egy kedves, őszinte, ám kissé összetört fiú lakozik, akinek pontosan egy Libby-féle lányra van szüksége, hogy összekapja magát. Hogy legyen kiért összekapnia magát, és ez sikerül is neki.
A kezdetekben még egy lelkileg összetört, magába roskadt fiatalember, aki nem tudja mit kezdjen az életével. Aztán jött Libby és mint egy puzzle darabkáit, újra összerakta Killiant, életet vitt az „élettelen” testébe (természetesen nem volt szó szerint élettelen, csak nagyon zárkózott……de na, értitek :D ). Látványos változáson ment keresztül.
Ugyanez igaz Libbyre is. A történet elején egy, a világtól teljesen elzárkózottan, egyedül élő lány volt. Aztán rátalált a kertjében fekvő „elveszett hercegre” (fülszöveg), Killianre, aki megváltoztatta az életét. A zárkózott, morcos lányból lett egy ugyanúgy kicsit morcos, de nyitottabb lány, aki nem fél kilépni a komfortzónájából. Időközben kiderül róla, hogy okos, és ő is nagyon tehetséges zenész, amit Killian szerint kamatoztatnia kellene.
Na már most ebből reeeengeteg sok vitájuk van, de ebbe ne menjünk most bele. Majd megtudja mindenki, ha elolvassa. ;)

De nagyon jó párost alkotnak annyi szent. Szerintem a legjobb dolog a kapcsolatukban az összetartás és hogy kölcsönösen segítettek egymásnak felépíteni egy újabb, jobb változatukat. Jobbá tették a saját és a párjuk életét is. És egyszerűen annyira cukik, hogy belehalok :D ... szólott a bennem élő Agnes :D. Pedig ezt az ő világukban, a zeneiparban amúgy is nehéz. Állandó reflektorfény (a színpadon és a magánéletben is) megviseli az embert testileg és lelkileg is.
A kapcsolatuk rengeteg megpróbáltatásnak volt/van kitéve, hullámhegyek-hullámvölgyek sorozata. Az, hogy mennyire hagyják befolyásolni magukat, az ő döntésük. De ha odafigyelnek, és támogatják egymást, kitartanak a másik mellett, akkor nem érheti őket semmi gond. Én szurkolok nekik, hogy minden összejöjjön. :)

Összességében azt mondhatom, hogy nagyszerű könyv, úgy ahogy van. Elkezdhetném ecsetelni, hogy mert a klisék, meg ez ugyanaz, mint ami abban a másik könyvben volt, stb.
Igen, vannak benne klisé elemek - bár azokat is kicsit átalakította az írónő, hogy még véletlenül se legyen teljesen ugyanolyan, és unalmas -, de könyörgöm, melyik könyvben nincsenek ilyen elemek? Szóval én ilyenen nem fogok fennakadni.
Sőt, volt egy olyan hasonlóság, aminek kifejezetten örültem, és meg is nevettetett rendesen. (Whip (Idol) – Easton (Papír hercegnő), aki olvasta az utóbbit és szerette Eastont, ő imádni fogja Whipet is…… csak mondom ;) ) Úgyhogy erről ennyit.
Ettől függetlenül élveztem minden egyes sorát, egy újabb élménnyel lettem gazdagabb. Rubin pöttyös rajongóknak kifejezetten ajánlom, mert most sem fognak csalódni, ebben biztos vagyok. De igazából azt mondom, hogy aki teheti, rajtuk kívül is, olvassa el, mert nem bánja meg. :D Ha másért nem, de legalább megismerik Killiant :D <3.

Néhány kedvenc idézet :) (Előre is elnézést az esetleges trágár szavakért, 18+-os könyv)

Libby
"Óvatosan elmegyek mellette, motyogva szidom az ittas vezetőket, aztán slaggal a kezemben visszamasírozok, és gondosan célba veszem. Víz tör elő a csőből, és sziszegő, csobogó hangot hallatva eltalálja a célpontot. 
A csavargó megrándul és felemelkedik, köpköd és kapálózik, keresi a kínjai forrását. Nem hagyom magam. Körülöttem ugyan nem lesz ilyen bűz!
- Tűnés a kertemből!
Mindenhol tiszta mocsok, úgyhogy lejjebb célzok, és a nadrágját, az ágyékát is összevizezem.
- A kurva életbe már! - Mély hangja van, kifejezetten rekedtes. - Leállnál végre, baszki?
- Hát... nem. Bűzlesz, mint egy darab szar. És nagyon remélem, hogy nem csináltál magad alá, mert annál már tényleg nincs lejjebb.
Feljebb irányítom a vízsugarat izmos testén, egészen a fejéig. Hosszú, sötét színű haja lebben ide-oda, miközben ismét fuldoklik a víztől."

Killian
"Lefogadom, hogy Liberty isteni pitét tud sütni, de valószínűleg agyonverne a sodrófával, amiért felbosszantottam, még mielőtt megkóstolhatnám."

Libby
"Scottie megvárja, amíg leülök, és csak utána foglal helyet az egyik mellettem lévő széken. Aztán úgy néz végig rajtam, mintha egy bogarat szemlélne.
- Ön nem való vendégelőadónak. - jelenti ki.
Azonnal megmerevedek, a gerincem acélossá válik.
- Most komolyan? Ez valami klisés lekoptató hadművelet? Mert akkor rögtön ugorjunk a végére, amikor is azt mondom, hogy tegye magáévá a kedves édesanyját."

Killian
"- Moly? Hol van az a rohadt moly?
Libby megfordul és eltátja a száját.
- Mi a fene van veled?
Jeges verejték lepi el a testemet, miközben szememmel követem az ágy fölé szerelt lámpa körül repkedő apró ördögfajzatot. Jesszusom, hogy nem vettem észre? Felém lebben, mire felkiáltok, és még hátrébb ugrok.
- Nyírd ki, asszony! Végezz vele!"

Megtetszett? Rendeld meg!

2018. április 3., kedd

Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz


Eredeti cím: The Asshole Survival Guide
Fordító: Szieberth Ádám
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 272 oldal
Kötés típus: puha kötés
Ár: 3499,-
ISBN: 9789632936970
MolyGoodreads 

Fülszöveg:
Ha ​úgy érzi, szétstresszelik, túlterhelik, alábecsülik, terrorizálják, bántalmazzák, és mindez azért van, mert egy gyökérrel dolgozik együtt, tanulja meg, hogy kell kikerülni, átverni, lefegyverezni a seggfejeket – és ne halassza holnapra!

A hasznos, egyben szórakoztató Kis seggfejkalauz hathatós és módszeres „játéktervvel” vértezi fel önt arra az esetre, ha egy gyökérrel kell együtt dolgoznia az irodában, a mezőn, a tanteremben, vagy egyszerűen csak az életben. 
Sutton a diagnózissal kezdi, utána pedig „terepen” kipróbált, bizonyítékokkal alátámasztott, és néha meglepő stratégiákat ismertet az udvariatlan, bunkó, irritáló, kellemetlen, vagy csak szimplán inkompetens alakok kezelésére. Elmondja, miként kerülheti el őket, hogy járhat túl az eszükön, hogy fegyverezheti le őket, hogy küldheti el őket kapálni, és hogyan növeszthet olyan pszichés „páncélzatot”, amely védelmet nyújt ellenük.

Túlélési útmutatója olyan szemléletmód illetve személyes terv kialakításáról szól, amely segít megőrizni ép elménket, és megakadályozza, hogy a szép napjainkat tönkretegye valami gyökér.

Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum Kiadónak! :)

Véleményem:
Kis seggfejkalauz. Érdekes cím, nemde? :D Hát, kérem szépen, ha már ennyire bunkók lettünk ezen elnevezésen felbuzdulva, vágjunk bele a dolgok közepébe, de rendesen! ;) Röviden és tömören: Részben azt kaptam, amire számítottam, részben pedig nem.
Azzal tisztában voltam, hogy nem valami hagyományos regénnyel van dolgom, mellesleg a borítón is rajta van mindez, de ettől független kissé csalódott vagyok.

Olvastam én már ismeretterjesztő műveket, pl. Aziz Ansari - Modern románc c. kötetét, de az sokkal élvezhetőbb volt. Az író belevitte a saját vicces stílusát, olyan pluszt adva az egész könyvnek, hogy nem éreztem azt, mintha egy tankönyvet olvasnék, amihez nincsen semmi kedvem. Itt sajnos kicsit olyan érzésem volt, bár ezt leszámítva nagyon érdekes és hasznos dolgokat olvashattam - lássuk is, mik voltak ezek. ;)

Szóval: az egész történet a seggfejek köré épül. Nem viccelek! Lépésről lépésre építkezik az író, s haladunk egyre mélyebbre a témába. Először a felismerés, aztán jöhet a védekezés, végül az esetleges támadás lehetőségei, módszerei az, amiket szép, fokozatosan ismerünk meg. Egy kicsit részletesebben:
1. rész: 
Az író elmagyarázza, honnan indult a könyv, miért csinálja, hogyan csinálta, mi is a célja mindezzel - afféle bemutatkozás, leírás, amivel célszerű indítani az ilyen köteteket.
2. rész:
Ahogy a könyv is írja „Seggfejfelmérés”. Hát most komolyan, ez a szó haláli, imádom :D Egészen pontosan felméred a környezeted, hogy az ott élő/dolgozó emberek melyik kategóriába tartoznak vagy egyáltalán beletartoznak-e valamelyikbe.
Mert mint kiderül, többféle seggfej létezik. Az ám, nem olyan egyszerű a seggfejlét! A könyvben lévő szempontok szerint lehet őket úgymond osztályozni is (arra való tekintettel, hogy mekkora a baj mértéke).
3. rész:
Az egyik lehetőség a seggfejek kezelésére.
Lépjünk olajra!” ahogyan a könyv is mondja. Itt elmagyarázzák nekünk, hogy néha az a legkönnyebb, ha a seggfejet ott hagyod, mint eb a ... (tudjátok mit). Kitérsz az útjából, nem veszed fel a sértegetést, satöbbi, satöbbi, saaatööbbiii tessék, még én is elunom itt magam….
4. rész:
Itt a 3. részhez hasonló dolgokat tudhatunk meg: szintén seggfejek elkerülésére szolgáló pár alkalmas tippet. Jó kis szófordulat volt, mi? ;)
5. rész:
Na ebben a részben egy bizonyos módszert fejtünk ki jobban, mégpedig az átkeretezést. Lényegében ez annyit takar, hogy fejben javítasz a saját helyzeteden. Ilyenekre kell gondolni pl., hogy:

„Nem vagy egyedül!”
„Nem a te hibád!”

Vagyis átértékeled magadban, amit a seggfej mondott, így védve a saját és esetleg mások lelki és testi épségét. Hasznos, ez tény!
6. rész:
A „Válaszcsapás” - Ez aztán menő szalagcím lenne egy bulvárújságban, nem? Avagy hogyan szólj vissza a seggfejnek úgy, hogy te legyél a győztes. Ez a kedvenc fejezetem az összes közül. :D
Mindez nagyon könnyűnek tűnik, pedig enyhén szólva sem az... Meg kell tanulni úgy visszaszólni egy ilyen személynek, hogy abból a helyzetből mindenképpen Te kerülj ki győztesen. Szerintem ez a legfontosabb rész mindközül. (Ezzel tudtam a legjobban azonosulni. :D Én is inkább ilyen visszaszólós fajta vagyok…Hupszi, Petra lebukott)
7. rész:
Az utolsó részben az író 7 olyan tippet oszt meg velünk, amelyben az illető a seggfejek elleni „harcban” ő maga is a megoldás részét képezi. Ezáltal szépen, fokozatosan építkezve teljes képet kaphatunk a jelenlegi/jövőbeni helyzetünkről, és a leírtak alapján megoldást találhatunk a problémára.

Én is valami hasonló dolog miatt döntöttem emellett.

Nyaranta egy tóparti étteremben szoktam dolgozni, ahol nyilvánvalóan szemtől szemben beszélgetek/találkozok a vendégekkel. Szerencsére elég ritkán, de azért elő szokott fordulni, hogy egy-egy seggfej asztalát én kapom meg, juhé, de boldog vagyok ilyenkor! ahol elég nehéz a kiszolgálás.

Kedvenc szokásuk, hogy még az élő fába is belekötnek, panaszkodnak, holott nincs is rá okuk vagy egyéb indítékuk. Alapjáraton nagyon türelmes embernek tartom magam, megesett már olyan, hogy a főnökömnek kellett szólnom, hogy állítsa már le őket, mert ha én teszem ugyanezt abban nem lesz köszönet...

Sikerült már kihozniuk a sodromból, pedig nálam azt nehéz elérni. Úgyhogy ezért is döntöttem végül is Robert könyvének elolvasása mellett. Most így, ez után jövök rá, hogy néhány helyzetet kezelhettem volna másképpen, de mostanra tanultam a hibámból. Új tippekkel, taktikákkal felvértezve kezdek majd neki a nyárnak - kíváncsi vagyok mi fog kisülni belőle. :D Élménybeszámoló jöhet?

Összességében azt mondhatom, hogy kifejezetten jó könyvről beszélünk, rendkívül érdekes és hasznos tippeket szolgáltat a seggfejek kezelésével kapcsolatban, amiket bárki bármikor fel tud használni.
Ha van valaki, akinek ilyesmi problémája van akár munkahelyen, akár magánéletben annak mindenképpen ajánlom! Akinek nincs, vagy még nincs; annak azért, hogy előre megtanulja a legfontosabb dolgokat. ;)
És végszóként: seggfejkalauzra fel!

Megtetszett? Rendeld meg!