2016. július 29., péntek

Josh Malerman: Madarak a dobozban


Eredeti cím: Bird Box
Fordító: Rusznyák Csaba
Kiadó: Fumax Kiadó
Oldalszám: 262 oldal
Ár: 2995.-
ISBN: 9786155514203
Moly, Goodreads

Fülszöveg:
Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött.

A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé.

Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve.

Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

Josh Malerman lélegzetelállító debütálása egy letehetetlen, rémisztő és lebilincselő panoráma egy sarkaiból kifordult világról.

Köszönet a recenziós példányért a Fumax Kiadónak!

Vélemény:
Hát megmondom őszintén én kicsit csalódtam ebben a könyvben. Pontosabban a fülszövegben leírtakhoz képest csalódás volt számomra, és ezt nagyon sajnálom.

Magát a történetet nem mondanám váltott szemszögűnek, mert igazából nem is volt az. Külső
a csónak
narrátor meséli el a történetet, ami fejezetenként váltakozik. Az egyik fejezetben arról így, hogy hogyan boldogul Malorie a két gyermekkel a csónakban, miközben lefele eveznek a folyón, a másikban pedig elmeséli az előzményeket, hogy hogyan jutott el oda Malorie ahova.
Na ezek a részek érdekesek voltak. Az író elmondja, hogyan változik át a rémület tömeghisztériává, hogyan változnak át az emberek őrültekké. És erről a változásról nem csak a "lények" tehetnek, hanem a félelem is.
Aztán a végén a két szál összekapcsolódik, az utolsó fejezetben.
Szerintem a vége egy kicsit összecsapott lett. Szépen haladt napról napra a történet, aztán fél oldalban lerendezi 4 én történéseit. Itt azért egy kicsit hosszabb leírást elviseltem volna, de végül is ez nem nagy probléma.

bekötött szem
Az elején kicsit tartottam ettől a könyvtől mivel horrornak volt írva és én nem szeretem a horrornak semmilyen formáját. De aztán egy kedves barátom azt mondta, hogy nyugodtan kezdjek bele, mert az igényesen megírt horrorok közé tartozik. Ebben igaza is. Már csak a horror kifejezéssel vitatkoznék kicsit.
Annyit tudni kell rólam, hogy én félek a sötétben. Most aki akar nyugodtan kinevethet, de mindenkinek van valami, amitől fél. Én a sötéttől. És mivel elég élénk a fantáziám, mindenféle hülyeséget elképzelek, amikor sötétben vagyok. Jön valami, ami csíp, mar, kapar, harap és rám ijeszt, és ehhez hasonló finomságok. Tudom, ez baromság, de hát ez van. Ezért is nem nézek horrorfilmet, nem olvasok nagyon durva horrorokat. Számomra a horror kifejezés egyenlő az ijesztővel.
De ettől a könyvtől nem ijedtem meg. Semennyire sem. Azt nem mondom, hogy baj, de egy kicsivel több izgalmat még elviseltem volna. A könyv nagy részében leginkább a csónakban töltött időt, valamint a többiekkel eltöltött napokat olvashatjuk, minden az utolsó 30 oldalba lett betömörítve. Ez nem egy pozitív dolog, de a leírtaktól független én nagyon élveztem. Olvastatja magát a könyv nagyon. Az embert hajtja a kíváncsiság, hogy megtudja a végkifejletet.

Szóval összességében azt mondhatom, hogy tetszett és csak ajánlani tudom. :)

2016. július 25., hétfő

Borítómánia #10 - Sárga borítók

Sziasztok! :)

A sárgáról valószínűleg mindenkinek más jut az eszébe. Valakinek a nap, valakinek a citrom vagy éppen egy kedves emlék, aminek köze van ehhez a színhez. Amikor nem tudtam, milyen borítókat gyűjtsünk össze ezen a héten, megkérdeztem Annát, neki van-e ötlete. Azonnal a sárgát mondta, amire én egy fintorral válaszoltam. Nem azért, mert nem szeretem a sárgát. Hanem azért, mert hirtelen egy sárga borító sem jutott az eszembe. De aztán közösen kerestünk borítókat, hátha találunk eleget. Sikerült is, ezért ezt a ritka színt választottam végül. Hiszen sárgából tényleg kevés van. Pedig szerintem bátran lehetne nyúlni ehhez a színhez is. De nézzük, hogy ezen a héten milyen sárga borítókat sikerült Annával összeszednem, és nekünk mennyire tetszik. :)

Nektek van közülük olyan, ami elsőre megragadta a figyelmeteket? :)


Aimee Bender: A citromtorta különös szomorúsága

Évi: A fülszöveg elolvasása után nem lettem okosabb a borító kapcsán. (Ebben a Borítómániában sok olyan könyv van, amit nem olvastam, és végül úgy gondoltam, hogy az a legtisztább, ha mindnek elolvasom a fülszövegét.) A címét értem, de magát a borítót nem - ami a könyv elolvasása után valószínűleg megváltozhat majd. De jelenleg egy csodaszép borítót látok: attól függetlenül, hogy nem értem, szerintem csodaszép lett.

Petus: Amikor először elolvastam a címet és megnéztem a borítót, egy kicsit meglepődtem. Nem nagyon értettem, hogy egy citromtorta hogyan lehet szomorú, hiszen mégis csak egy citromtorta. Aztán elolvastam a fülszöveget, és rögtön nem tűnt annyira furcsának. A nagy citrom középen értelmet nyert…….. a nagy fa az annyira nem, bár biztos az is valami fontos momentumot jelöl. Plusz nagyon jól eltalálták a színeket és a betűtípust is, így az összhang is megvan. :D


Iain Banks: A darázsgyár

Évi: Itt már kevesebb sikerrel jártam, mint az előző borítónál. A fülszöveg elolvasása után még mindig semmi értelme. A cím meg a borító nagyon passzol egymáshoz, de a fülszöveghez nem tudom kapcsolni. Ezt a borítót sajnos nem szívesen látnám a szobámban, aminek egy egyszerű, személyes oka van: a darázs. Egyszerűen gyűlölöm a darazsakat, és próbálom őket minél messzebbről elkerülni. Naaaaagyon messziről. Egy könyvesboltban biztosan elolvasnám a fülszövegét, de biztosan nem erre számítanék.

Petus: Hát bármilyen betegen hangzik is, ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Jó mondjuk ha borító alapján kellene döntenem, akkor nem nagyon keltené fel az érdeklődésem szerintem. A cím felett egy darázs gyantában (gondolom). Magára a gyárra vagy, hogy miért darázsgyár, arra nincs utalás. Mondjuk a fülszövegben sincs sok segítség az értelmezéshez. De elég volt az a pár sor nekem, hogy felkeltse az érdeklődésemet. :D

Janet Evanovich: Egy fejvadász

Évi: A borító illik a könyvhöz, bár szerintem elbírt volna egy kicsit kevésbé élénk sárgát is. A fülszöveg felkelti az érdeklődést, de néhány esetben ez az a sárga lehet, ami kisüti az ember szemét. Például kora reggel vagy éppen, ha rásüt a nap. Szinte el tudom képzelni. Ez az egyetlen bajom van ezzel a borítóval: kicsit halványabb sárga és tökéletes lenne. Nincsen telerakva feleslegesebbnél feleslegesebb dolgokkal, egyszerű, letisztult és szép. Csak nagyon élénk.

Petus: Már az sok mindent elárul, hogy ott van az Ulpius logó a borítón. Ebből következik, hogy a középen lévő nagy bilincs is több dologra utalhat, ha értitek, mire gondolok *kis szemöldök húzogatás :D*. Nagyon tetszik, hogy az egész olyan, mintha megrajzolták volna, meg az A betű is Janet nevében. Szerintem jó borító lett.


Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Évi: Jó, ebben meg van piros is. De ez az a sárga, ami egyszerre szép és kevésbé élénk. A fülszöveg alapján sem lesz tisztább a borító, de teljesen gyönyörű lesz ettől még. Hiszen a lányok lehetnek a virágok: törékenyek, és egy rossz mozdulattal a földbe lehet őket tiporni. Valamiért ez jutott először az eszembe. Számomra ezt jelképezi ez a borító, ami a fülszövegtől függetlenül is meseszép.

Petus: Itt valahogy nem tudom összeegyeztetni a borítót a címmel. Nagyon szépek a piros pipacsok, főleg úgy, hogy az egyik homályosan látszódik, a másik viszont rendesen élesen. Valószínűleg fontossági szinteket jelölik ezzel. És minden pipacs egy-egy lányt jelöl mondjuk. Esetleg így tudnám a történethez hozzákapcsolni őket. A címhez viszont ötletem sincs. Teljesen kifogott rajtam. Mindegy végül is, mert mindentől eltekintve ez egy szép borító. :)


Kathryn Stockett: A Segítség

Évi: Nos, itt már szerintem nem olyan nagyon sárga az egész. Sárga, de nem az a vakító, mint ami már volt. Ez valamennyivel halványabb is, ami hatalmas pluszpont is. A témája nagyon megragadó, és ez szerencsére a borítóján is megjelenik. Gyanítom ez egy filmes borító lehet, ezért is ilyen, de szerintem ez egy nagyon jó borító lett.

Petus: A borítót megnézve (és a fülszöveget elolvasva) nem igazán értem, hogy mi itt a segítség. Két néger cseléd beszélget két fehér úrinő mellett. És nagyjából ennyi. Egyedül talán az alcím az, ami egy kicsit figyelemfelkeltő. Van egy álmom… ezt a kijelentést sok embertől lehet hallani, hiszen álmai minden embernek vannak. És mindenkinél más. A néger cselédek álma gondolom a szabadság lehet. És remélem ez a bizonyos Segítség hasznukra lesz.


Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap

Évi: Az a borító, amiből következtetni lehet a témára egy bizonyos szinten. Amikor ránéztem, azonnal a Közel-Keletre helyeztem el. A különböző helyi öltözékekkel, mint például a csadorral és a burkával semennyire sem vagyok képben, míg a nővérem tökéletesen tudja, hol jellemző az adott viselet. De ez a borító azonnal kedvenc lett, hiszen egyszerűen meseszép. Valahogy annyira varázslatos és hihetetlen. Nem is tudom, miért.

Petus: A történet biztos, hogy valami keleti területen játszódik a sivatagból és a nő öltözködéséből ítélve. Lehajtott fejjel sétál, szóval valószínűleg szomorú és beletörődött a sorsába (bármi legyen is az). A színek nagyon jól harmonizálnak, viszont én az író nevét nem feketével, hanem valamilyen sötétbarnával írtam volna, mert így nagyon elüt a többi színtől. Ettől független szerintem szép ez a borító (a történet már kevésbé szerintem).


Lois Lowry: Nyáron történt

Évi: A könyv, amit már nagyon régóta el akarok olvasni. Az írónőnek ez az a magyarul megjelent műve, amit még nem olvastam. A munkássága szerintem lenyűgöző, ahogy a könyveinek a magyar borítói is. Ez a borító tökéletesen bemutatja, milyen a nyár: számomra olyan,  mint egy festmény. Egy életkép. A sárga teszi pont nyáriassá, ami miatt nagyon illik a címhez. Tökéletes példa arra, hogy a sárga is lehet mesés.

Petus: Nem tudom,  hogy mi történt nyáron, de ez a borító csodaszép *-*. Az író könyvei, stílusa számomra ismeretlen szóval tényleg csak arra hagyatkozhatok, amit látok. Azt vettem észre, hogy az író összes könyvének borítója hasonló. Mármint úgy, hogy egy festői tájkép vagy életkép, alul íróneve, felül pedig (mindig ugyanazzal a betűtípussal) a cím. És ezzel semmi probléma nincsen, van rendszer a munkájában. Itt is annyira szép az a festmény, meg a virágok meg úgy az egész. Jó hangulatot áraszt. :)


Marni Bates: Láthatósági mellény lúzereknek

Évi: Ez is az a cuki sárga. Nem hiszem el, hogy éppen a sárgát jellemzem. Az egész borító egyszerre olyan, mintha rajzolva lenne, és mintha teljesen szabályos lenne. Kicsit olyan furcsa, hiszen olyan, mintha össze- vissza lenne, de ugyanakkor ha sokáig nézzük, felfedezhetünk benne egy bizonyos aranyosságot. Ami legkevésbé tetszik ezen a borítón, az a lány. Annyira... természetellenes az a nézés. Nem hinném, hogy gyakran szoktunk így nézni. :D

Petus: Jaj annyira imádom Marni könyveinek borítóit *-*. Annyira……..marnisak. A sok-sok élénk szín, a különféle minták, olyan össze-vissza de mégsem. Ráadásul mindig találnak a borítóra egy olyan lányt, aki nagyon jól megtestesíti az adott könyv főszereplőjét. Én egy rossz szót sem tudok szólni rá. Egyszerűen imádom. :D


Rainbow Rowell: Fangirl

Évi: Most nem tudom eldönteni, hogy ez az a bizonyos "rikító" sárga vagy sem. De ahogy sokáig nézem, arra jutok, hogy sajnos igen, ez az a rikító sárga. Pedig annyira édes rajta az a laptop és a pici szívecskék. Pontosan, mint egy fanfirl: rajongani az imádott emberért. És ahogy az nagyon gyakori, szerelmesnek lenni belé. De sajnos nagyon sárga. Egyszerre áll jól neki, és egy kicsit ugyanakkor furcsa is. Ettől függetlenül nagyon jó borító.

Petus: Hát ezzel nem tudom, hogy mit kezdjek. Nagyon tetszik ez a borító. A mintás laptop, szívalakba rendezett zsinórral nagyon cuki, de nem fangirlt jelenít meg. Én inkább valami őrült külsejű, őrjöngő lányt raknék a borító közepére…..ha már fangirlről van szó. Igaz a legtöbb fan nem ilyen, de szerintem tök viccesen nézne ki. :D Ettől független szép lett, csak kicsit szolid.


Roman Puértolas: A fakír, aki egy IKEA- szekrényben ragadt

Évi: Ismét túl sárga. Túúúl sárga. Annyira szép színei vannak a sárgának. Ez annyira élénk és rikító. Ez tud szép lenni, de nekem sajnos pont emiatt nem tetszik. A történet érdekesnek tűnik, megfontolandó egy olvasás. A borító és a cím a történet egy fő mozzanatát mutatja be, és ez nagyon jól sikerült neki. De szerintem nem lett egy kiemelkedően jó borító.

Petus: Hát itt konkrétan a röhögő görcs fogott el, ahogy megláttam a borítót és elolvastam a címet. Halványlila gőzöm sincs, hogy miről szólhat ez a könyv. De biztosan valami vicces történet lapul a sorok között. A borító alapján ez a fakír mintha az egész világot bejárta volna: egy cowboy-os design, egy kis ez, egy kis az többféle kultúrából. Aztán lehet, hogy tévedek. De ezt szerintem el fogom olvasni. :D

2016. július 17., vasárnap

Borítómánia #9 - Egy történet, több szemszög

Sziasztok! :)

Ehhez a témához a moly.hu-n lévő kihívásom adta az ihletet.
Olyan könyvet/könyveket kell hozni, ahol egy történetet több szemszögből ismerhetünk meg. Ez lehet úgy, hogy egy történet két külön kötetben van leírva a főszereplők szemszögeiből, vagy lehet ez egy köteten belül is váltakozó szemszög.
Mi most megpróbáltunk olyanokat összeszedni, ahol egy könyvön belül valósul meg a több
szemszög. :) Remélem tetszik majd sz összeállítás. :)


Kate Mosse: Labirintus

Évi: Valójában elképzelésem sincsen, miről szólhat a könyv. Tervben van az elolvasása, de a fülszöveget még nem olvastam. A zöld és az arany szerintem nagyon jól mutatnak együtt, és az egyszerűség is nagy előny. Nincsen túldíszítve vagy ilyesmi. Teljesen egyszerű, de emellett figyelemfelkeltő is. Most mégis elolvastam a fülszöveget. Nos, igen ezt nekem el kell olvasnom. Nem csak azért, mert egyszer az iskola keretei között végeztem egy kisebb "kutatást" a Grálról, de engem teljesen levett a lábamról. A borító szintén. :)

Petus: A fülszöveg alapján nagyon jónak tűnik. A borító szintén nagyon tetszik. Nincs túlcsicsázva, egyszerű, letisztult, mégis a lényeget közli a történetről. Szerintem itt a labirintust nem helyszínként tekintik, hanem egy metaforának. A főszereplő úgy érzi, az események úgy magukba zárták, mintha egy labirintusban lenne. Én így tudnám értelmezni, de lehet hogy tévedek. A színek fantasztikusak, a betűtípus is nagyon jó választás volt. Nagyon tetszik az összkép. :)


Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek

Évi: Itt az eredetire szavazok. Megnéztem most azt is, és nekem az jobban tetszik. Ugyanolyan kis édes meg minden, de közben egyszerűbb is. A magyarban nagyon tetszik, hogy egy szív alakba rendezték el a tudományos eszközöket meg minden. :) De ezen felül valahogy olyan furcsa is. Aranyos, ugyanakkor furcsa is, de nem azt mondom, hogy rossz.

Petus: Szerintem tipikus LOL-os borító. Éppen csak annyit sejtet a történetből, hogy az embernek kedve legyen elolvasni. Kémiai kísérlet meg szerelem........aztán hogy ebből mi sül ki, az már más kérdés. Én személy szerint nem nagyon értek a kémiához, szóval ahhoz a részhez nem nagyon tudok hozzászólni.......maximum annyit, hogy tetszik ez a szív alakú megoldás. Ennyi. Igazából mondjuk az összes LOL borítót szeretem. :)


Kemese Fanni: A viharszívű Mya Mavis

Évi: A színek nagyon tetszenek a borítón. A vörös haj és a kissé sápadt bőr nagyon szép kontrasztot ad.  A lány nevét sosem sikerült eddig megjegyeznem, mindig elrontom a betűk sorrendjét. A szakadásra emlékeztető fehér vonalat egyáltalán nem értem. De tetszik a borító. Elegáns.

Petus: Annyira tetszik a lány hajának színe, hogy az hihetetlen *-*. Annyira szép ez a vörös szín. Rendkívül kifejező, és természetes hatású. És nagyon jól illik Mya személyiségéhez is. Igaz a könyv elején még nem nagyon szerettem, de sikerült megszeretnem, és megértettem, miért ő került a borítóra. Fontos szerepe van a történet menetében Nagyon jó, hogy ő került a középpontba. :)


Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

Évi: A filmes borítóról már egyszer írtunk, így most az eredetiről lesz szó. Nekem nagyon tetszik ez a rajzolt hatása a borítónak. Valamiért jobban tetszik, mint a filmes, pedig az sem rossz. Nagyon tetszik, hogy mindkét borítón piros ruhában van a lány. Fergeteges következtetés: valószínűleg valamiért fontos szerepe van ennek, de a miértre már nem tippelek:D A fehér galambra (?) ötletem sincsen, de az egyik eredeti borítón is rajta van, szóval ugyanezt a fergeteges következtetést tudom levonni. :D

Petus: Ez az egyik kivétel, ahol a filmes borító jobban tetszik, mint az eredeti. Számomra teljesen értelmetlen. Lehet, hogy csak azért mert, még nem olvastam. Bár ha ilyen borítóval látnám lehet el sem olvasnám. Olyan mintha a lánynak valami baj lenne a lábával. A madár meg............csak ott van és ennyi. Szóval ezt a könyvet inkább a filmes borítóval venném meg. Mondjuk sok jót hallottam már róla, úgyhogy biztosan el fogom olvasni. :)


Maggie Stiefvater: Borzongás

Évi: Ez a könyv egy nagyon régi olvasmányom. Igaz, csak az első könyv van meg saját példányban nekünk. Emlékeim szerint. És majdnem az egész sorozat elolvasása után sem tudok rájönni, hogy miért kék a borító. A háttérben a farkas nagyon tetszik és valóban értem, hogy miért van ott. De a kéket nem. Talán azért, mert jön a tél? Az az érdekes, hogy a többi borítón, azokon, amik ugyanebben a stílusban készültek, több alak is fellelhető, de ezen nem. Ezen csak egy farkas van. De annyit mindenképpen leszögezhetek, hogy a történet szempontjából az erdőben lévő farkas nagyon jó borítóötlet volt.

Petus: Számomra kicsit unalmas ez a borító. Őszintén szólva semmi érdekes nincs rajta. Kék levelek meg ágak. Talán az egyetlen extra a farkas a jobb alsó sarokban, de azt is nehezen lehet észrevenni, mert elég halványan van rajta. Pedig nagy jelentősége van a történetben. Meg igazából az erdőnek is, ezért nem értem a halvány színeket. De lehet hogy ezzel a véleménnyel egyedül vagyok. Nem olyan rossz ez a borító, de nem is a legjobb.


Rick Riordan: Az elveszett hős

Évi: Nos, mint a legtöbb Rick Riordan - könyv, ez is a könyvből építi fel a borítóját. Általában nagy utalások vannak a borítókon a könyvek egyes jelenetire vagy éppen tárgyaira, elemeire. Amit ezekben nagyon szeretek. Ez ennél a könyvnél sem volt másként, még akkor is, ha elsőre fura volt, és még most sem tudom, mi az a kastély ott a háttérben. Már nem is nagyon emlékszem erre. :D De a három szereplő nagyon jól sikeredett. Komolyan, az író könyveinek borítóit egyszerűen nem tudom nem szeretni.

Petus: Imádom Rick Riordan minden könyvének borítóját, ez sem kivétel. Első ránézésre nem mond sokat (olyannak, aki nem olvasta az író könyveit). Sőt, még akár furának is lehet nevezni. Fémsárkány, rajta pár kölyök és repülnek. De aki olvasta a könyvet, az teljesen átértékeli a borítót, minden értelmet nyer számára. És meglátja, hogy milyen nagyszerűen el lett találva a lényeg vele. Egyszerűen nagyszerűek. :)


Rick Yancey: Az ötödik hullám

Évi: Szigorúan az eredeti. Szerencsére nekem sikerült ezzel a borítóval beszereznem. A filmessel sajnos nem vagyok kibékülve. Az eredetiben az tetszik, hogy mutat is a történetből, meg nem is. Ez most nagyon hülyén hangzik, tudom, de ezt látom benne. :) Mutatja, hogy az alak teljesen egyedül van az erdőben és vándorol, de nem látjuk, hova megy éppen. Nem látjuk, hogy a történet melyik állomására érkezik éppen. A sárga fény egy kevés pozitív hangulatot ad, de ez ugye nem jelent semmit sem. Szerintem ez egy nagyon jó borító lett.

Petus: Nekem is sikerült az eredeti borítóval beszereznem szerencsére, mert az új nem nagyon tetszik (a filmes borítókkal általában nem vagyok kibékülve). Sajnos olvasni még nem olvastam a könyvet, de ott várakozik már a polcomon. :)
A kihalt erdőben egyedül mászkál egy ember. Bár nem csodálom, hogy egyedül van egy ilyen invázió után. A sárga és a feketés barna elég nagy kontrasztot mutatnak........mondjuk vannak is ellentétek a könyvön belül - gondolom. Bár ezt Évi biztosan jobban tudja, mert ő már olvasta. :) Ettől független nekem nagyon tetszik. :)


Sarah J. Maas: Throne of Glass - Üvegtrón

Évi: A sorozat összes borítója nagyon jó lett. Ez az egyik kedvencem, de hogy miért. Talán azért, mert itt tényleg a könyörtelen orgyilkost látjuk, aki mindent megtesz. Celaena (akinek sosem tudom leírni helyesen a nevét) nagyon szépen van ábrázolva. Az egész borító csodás lett szerintem. :)

Petus: Imádom, egyszerűen imádom. De ez a kedvencem a színe miatt. Az egyik kedvenc színem lila, és ez az árnyalata gyönyörű. Ráadásul ez  kedvenc pózom Celaenától, itt néz ki a legjobban. Annyira fejedelmi és tiszteletet parancsoló. Azt üzeni, hogy vele ne merjen packázni senki, mert az nagyon megbánja, és ez így is van. Nem véletlen ő a legjobb orgyilkos. Ő az egyik példaképem. *-*


Simone Elkeles: Tökéletes kémia

Évi: Imádom, amikor a szereplőket a lehető leghitelesebben ábrázolják a borítón, valahogy úgy, mint az előbb, ahogy az Üvegtrón esetében történt. És itt is. Nagyon tetszik, hogy a lehető legélethűbben jelentek meg, a borítón szereplő alakok számomra teljesen Brittany és Alex. A betűtípus pedig lenyűgöző. Az sokkal jobban tetszik, mint az angol. Valahogy sokkal mutatósabb lett a magyar borítón a cím, és figyelemfelkeltő is.

Petus: Egyértelműen Alexet és Brittanyt ábrázolja a borító. Ez nem is kétséges. És hiába a nagy fekete háttér, egyszerűen nem bírja őket a háttérbe szorítani annyira magukra vonzzák az ember tekintetét.
Először nem tudtam, hogy minek vannak azok a falevelek a lap tetején. Aztán ahogy jobban megnéztem láttam, hogy azok nem falevelek, hanem vadkender (azt hiszem........bár nem vagyok szakértő). Egy halvány utalás arra, hogy a könyvben szó van drogról. Elég meghatározó eleme a történetnek. Sajnos Ettől független viszont a trilógia minden borítója nagyon jó. :)


Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája

Évi: A könyv, ami már nagyon nagyon érdekel. Ennek az egyik legfőbb oka a borítója, hiszen amint megláttam, szinte beleszerettem. A háttérben a két kastély ellentéte, a lányok és a madarak ellentéte annyira elegáns lett. Valóban mesébe illő lett az egész borító. Nem tudok róla sokat írni, ez egy gyönyörű borító lett, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy a háttérben a kastélyok miért vannak felcserélve. Van egy tippem, de nem vagyok benne teljesen biztos.

Petus: A címet tökéletesen tükrözi a borító. Jók és Rosszak egymással szemben állnak. A Jóknak nagyon jó ez a fehér madár, viszont a rosszaknak valamilyen más félelmetesebb állatot raktam volna, de így sem rossz.
Az egész ellentét gyanítom úgy kezdődött a két csoport között, hogy szerencsétleneket beküldték egy iskolába olyan felszólítással, hogy viseljétek el egymást, különben ez és ez lesz. De igazából fogalmam sincs. Még nem olvastam, de már tervben van. :)

2016. július 14., csütörtök

Kami Garcia: Unmarked - Jelöletlen (Légió-sorozat 2.)


Eredeti cím: Unmarked
Fordító: Szabó Krisztina
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Sorozat: Légió-sorozat 2.
Oldalszám: 368 oldal
Ár: 2999.-
ISBN: 9789633994153
Moly, Goodreads

Fülszöveg:
Közöttünk jár… és bárki lehet az.

Kennedy Waters világában bosszúszellemek gyilkolnak, a szellemek titkokat őriznek, és egy gonosz démon jár az emberek között – amit ő engedett véletlenül szabadjára.

Kennedynek és a Légió többi tagjának – Alarának, Csuhásnak, Lukasnak és Jarednek – le kell vadásznia ezt a démont. Miközben egyre többet tudnak meg a Légió és az Illuminátus Rend múltjáról, Kennedy rádöbben, hogy a legnagyobb rejtély nem titkos társaságokhoz, hanem a saját családjához fűződik. Fogy az idő, és egy Kennedy szívéhez közel álló ember élete veszélyben forog, így a lánynak szembe kell néznie a legfélelmetesebb kérdéssel: mégis, mi történhetett a múltban, ami miatt ő jelöletlen maradt?

Védd magad! Amiről nem tudsz, az igenis fájhat.

Vélemény:
Hát ezt is befejeztem. Az eleje kicsit döcögősen indult, de aztán beindultak az események, és hozta az
a megszállt
első rész szintjét. :)

A könyv elején még egészen jól követhető volt minden. Találtak egy nyomot, azon elindultak a következőig és így tovább. Ha valami balul sült el, akkor vissza a start mezőre, és elindultak újra. És sosem adták fel. Mindent megtettek, hogy megtalálják és megállítsák Andrast.

Aztán elkezdtek bonyolódni a dolgok, de nagyon. Kennedy jele továbbra sem mutatkozott, de ennek az oka is kiderül. A csapat találkozik két férfivel, akik megmentik az életüket, majd csatlakoznak hozzájuk. Kiderül róluk, hogy ők az Illuminátus Rend tagjai. A Légió tagjai és az Illumintus Rend tagjai között mindig is ellentét volt, eltérőek voltak a céljaik. Ebből következik természetesen, hogy Kennedyék nem nagyon akarnak a másik rend tagjaival együtt dolgozni. Aztán kénytelenek belátni, hogy ezt a problémát egyedül képtelenek megoldani, így Gabrielhez és Dimitrijhez (Illuminátus Rend tagok) csatlakozva próbálnak megoldást találni. De hát semmi sem megy úgy ahogy ők szeretnék.

a fehér gerle
A fülszöveg utal bizonyos "családi titkok"-ra. Na hát azért ilyesmire nem számítottam.......mármint arra, amik kiderülnek Kennedy szüleivel, rokonaival kapcsolatban. Részben megmagyarázza, hogy miért maradt Kennedy jelöletlen. Itt viszont haragudtam a többiekre. Nagyon nem tetszett a reakciójuk. Megérdemeltek volna egy pofont az biztos. Nagyon rendes barátok......
Ezen kívül előkerült egy olyan személy is, akire egyébként számítottam valamilyen formában, mégis kicsit meglepődtem, hogy pont most  jelent meg. Az ő karakterét még nem sikerült megszeretnem, de hátha később majd megszeretem. Mondjuk erre azért nem vennék mérget........de ez részletkérdés.

"Kennedy szívéhez közel álló ember élete veszélyben forog": Na erre viszont nem számítottam.........mármint a személyre, a helyzetre, a helyzet megoldásának módjaira. Elég kegyetlen módszereket vetettek be, de meg is értem őket. Igaz ezzel fájdalmat okoztak annak is, akit szeretnek, de nem volt más választásuk. Egyszerűen már nem volt más lehetőségük. És így sem tudták elérni, amit akartak.

Összességében szerintem nagyon jó rész volt, és brutális függővéget hagyott maga után. Alig várom már, hogy olvashassam a következő részt. Bárki kezd bele a sorozatba, szerintem nem bánja meg. :)

Megtetszett? Rendeld meg!

2016. július 12., kedd

Teen Wolf - Farkasbőrben - 3. évad

Sziasztok!

Egy újabb Filmes sarok bejegyzéssel érkeztem, a Teen Wolf harmadik évadával, ahogy a cím is mutatja. :) Természetesen más bejegyzéseket is tervezek ide (egyenlőre legyen meglepetés, annyi viszont elárulok, hogy adaptációk :) ) és nem csak Farkasbőrben lesz. :)


A sorozatban az egyik kedvencem, hogy folyamatosan tágítják a Teen Wolf -univerzumot. Ugye az első évadban "csak" a Scottot átváltoztató alfa ellen kellet harcolniuk. A második évadban már felvetődött az a kérdés, hogy mi van, ha a vérfarkas harapása nem vérfarkassá változtat át, hanem azzá, ami benned van, a szíved mélyén. Avagy a "belső rossz" fizikai formát ölt.

És mi van akkor, ha létezik egy olyan falka, amelynek tagjai mind alfák? Egy alfa falka. Ez már önmagában is fenyegetés, de mi van, ha ekkor megjelenik egy gyilkos, aki rituálisan embereket gyilkol le szép sorjában?

Káosz. Hát persze, hogy káosz, mi más? A mit Scottnak, Allisonnak, Lydiának és Stilesnak kell elhárítania természetesen. Mint mindig, most is nekik kell megoldaniuk a különböző problémákat.

Valójában ennél az évadnál beszélhetünk 3A és 3B évadokról is, hiszen az évad közepén van egy félévadzárás. Az eddigi meséléseim leginkább a 3A évadra vonatkoznak. Ezekben az epizódokban a korábban jelenlévő szereplők között megváltoztak a viszonyok, és ehhez még csatlakoztak újabb szereplők, akik még jobban felkavarták az állóvizet. Velük együtt megjelent "pár" kérdőjel és egy seregnyi megoldásra váró helyzet.

A darach
Ezen felül természetesen a régi szereplőknek az újakkal kapcsolatot kellett kialakítaniuk (akár pozitív, akár negatív értelemben), el kellett dönteniük, hogy kikben bízhatnak és kikben nem, esetleg egy-egy másik karakter sorsának alakulásába is beletekintettek. (Hogyan lett az, aki és milyen célok vezérlik.) A félévadzáróig rengeteg dolog történik, és egyik rész sem válik unalmassá, mert ha nincs is annyi akció, a korábbi eseményekre fény derülhet, valamint van egy nagyobb kérdés is ezekben a részekben, ami mindenki szeme előtt ott lebeg: hogyan fogják legyőzni az alfa falkát és a darachot?

Aztán a félévadzáró után újabb szereplők lépnek színre. Újabb helyszíneken találhatjuk magunkat. És ezekben a részekben is jelen van egy nagy kérdés: mi van, ha mi magunk fordulunk a barátaink ellen? Íme egy komoly felvetés és a megvalósítás is ezt tükrözi. Ebben az évadban pedig a keleti kultúra felé is nyit a sorozat: a kicunék jelennek meg, valamint a nogicunék (amúgy elképzelésem sincsen, hogyan kell ezeket leírni, mert mindenhol másképp van) is megjelennek. Nem tudni, hogy ki kicsoda és ki fog támadni, valamint hogy ki ellen.

Nem csak a táguló horizont a lenyűgöző ebben a sorozatban. Hanem a színészi játék. A 3B évadot szinte Dylan O'Brien vitte a vállán. Az alakítása hatalmas volt, és az ezzel kapcsolatos két kedvenc videómat IDE és IDE kattintva érhetitek el. :) Azonban figyelem! A videók spoileresek azoknak, akik nem látták végig az évadot!

Rajta kívül hatalmasat alakított Crystal Reed és Holland Roden is. Nagyon jól alakítottak, ha valaki kimondaná előttem a nevüket, azonnal eszembe jutna a szerepük a Teen Wolfból, annyira hitelesek voltak. Tyler mint Scott nem okozott nagy meglepetést. (Egy dologtól eltekintve. :)  ) Ugyanaz a mindenkit-meg-kell-mentenem-vérfarkas, aki volt. Nem hiszem el, hogy mennyire jószívű és mennyire harcias, ha a szeretteiről van szó. Valamint vannak új szereplőink is, de nem akarok mindenkit egyesével bemutatni. Nem lövöm le a poénokat. :D

A negyedik évaddal a hátam mögött szerintem bátran mondhatom azt, hogy a sorozat egyre jobb és jobb lesz. A szálak összeérnek. És bátran nyit, ami egy hatalmas lehetőség és nem okoz csalódást. Egyszer mintha azt olvastam volna, hogy a készítők arra figyeltek, hogy egyediek legyenek. Nos, szerintem ez sikerült is nekik. :)

2016. július 10., vasárnap

Borítómánia #8 - Főnix Könyvműhely

Sziasztok!

Ezen a héten kiadók köré csoportosítottuk a bejegyzést, és egy bizonyos kiadótól szedtünk össze 10 borítót. :) A választásunk a Főnix Könyvműhelyre esett ezen a héten. Néhány könyvüket olvastuk már, de még sajnos vannak olyanok is, amiket még nem olvastunk. De nézzük is a tíz borítót. :)


Ajtók és átjárók

Évi: Nagyon szépen mutatja, hogy egy ajtó mögött bármi megbújhat. Egy új lehetőség tárulhat elénk és a mögötte lévő kép egy kicsit csalóka is lehet. Még nem volt szerencsém a könyvhöz, de a borítója nagyon tetszik. Kicsit borongósnak hat, de a farkas és az ajtó mögötti táj egy kevés misztikusságot is ígér.

Petus: Ez a borító nekem kimondottan tetszik. Igaz a benne szereplő novellákat nem ismerem, de a borító nagyon csábító. A cím és a borító nagyon jó összhangban van egymással. Ez a szürke szín valami elképesztő. Annyira tetszik az ellentét az ajtón túli világ és a való világ között. Szerintem nagyon jó lett. :)


A. M. Aranth: Oculus

Évi: Tetszik, hogy a könyvben fontos elemek megjelennek. A jelenet a könyv vége felé található meg. (Ha jó jelenetre gondolok.) A borítón minden van, ami kell: a Tű, az oculusok által nagyon jól ismert mondatok: "Nem ember. Nem személy. Oculus." És persze a főszereplő. Nagyon jól mutatja a hangulatot és a könyv egészét. Jól sikeredett, illik a könyvhöz és nagyon jó lett. :)

Petus: A lány mintha egy háborús övezet egyetlen túlélője lenne. A pici mosoly az arcán egy kis reményt mutathat, nem olyan szomorú, mint amilyennek elméletben lennie kellene. Vagy ő a jó, kedves karakter a könyvben.  Aztán lehet, hogy rosszul értelmezem a borítót. Amint elolvastam ez is kiderül. Már nagyon kíváncsi vagyok rá. :)


Chris Howard: Gyökértelen

Évi: Sajnos nem jutottam el addig az olvasásban, hogy megtudjam, miért is ez a címe. A fülszövege nagyon is felkeltette a figyelmemet, a borító szintén, a történet kevésbé. Ami a borítónak hatalmas előny, hogy valahogy így lehet elképzelni egy fémből épített fát. Ezt nagyon jól megragadta, de sajnos a történetet nem tudtam szeretni.

Petus: Ez a borító hűen tükrözi a fülszöveget. A címet már szerintem annyira nem. És ha ránézek a könyvre elkezd pörögni az agyam, történeteket találok ki, hogy miről szólhat. Fémből készült fák, különös égbolt. A fülszöveg és a borító alapján azt mondaná az ember, hogy milyen érdekes lehet ez a könyv. Nekem egy kicsit csalódás volt, de lehet, hogy másnak nem, ez egyénfüggő. :)


Dörnyei Kálmán: Az Arató Halál

Évi: Nagyon szépen megjelennek benne azok a tipikus jegyek, amiket máshol is láthattunk már: a halál a fekete csuklyás "ruhában" és az elmaradhatatlan kaszája. A lány olyan jelenség ott, mint egy szellem. Igazából elképzelésem sincsen, hogy itt a halál a szellemekért (vagy lelkekért) megy vagy pont az élőkért. Éppen ezért gondolok arra is, hogy a lányért megy, vagy ő éppen egy kisebb akadály, amit a halálnak kell leküzdenie ahhoz, hogy a háta mögött lévő kastélyba bejusson. És most sikerült teljesen felkeltenem az érdeklődésemet. :D Azt hiszem, a közeljövőben egyszer el kell olvasnom. :D

Petus: Az arató melléknevet többféleképpen is értelmezhetjük. Jelentheti egyszer azt, hogy a földművesek learatják a gabonát, és így ők arató emberek. De jelen esetben az arató szó valószínűleg az áldozatgyűjtésre utalhat. Szerintem. De ezt a borító is jól mutatja. Nagyon ötletesre sikerült. Látszik a kaszás fenyegető testtartásán, hogy nem holmi sétára indult, hanem célja van az útjának. Aztán hogy a könyvben mi van az megint más kérdés. :)


Holden Rose: A harmadik

Évi: Kicsit furcsa számomra a borító. Egyáltalán nem rossz, de nem vagyok hozzászokva ezekhez a rajzokhoz. Kicsit fénylenek. Amúgy meg annyira jók, mintha a könyv lapjaiból lépnének ki, kicsit rajzfilmszerűek. :) Kicsit furcsa, de teljesen egyedi és nagyon jó. Már régóta gondolkodok egy Howard Matheu - könyv elolvasásán, és be kell vallanom, először a borító hívta fel rá a figyelmemet. :)

Petus: A legjobban az  tetszik ebben a borítóban, hogy az egész  rajzolt. Olyan mintha egy rajzfilmből kivágtak volna egy jelenetet. A néger fiú lehet az okos, a másik szöszke a helyes, a lány meg szimplán az, aki tudja használni a józan eszét. Valamit nagyon kereshetnek, ami kulcsfontosságú lehet. Látszik az aggodalom az arcukon. Remélem meglelik, amit keresnek. :)


Imre Viktória Anna: A bosszúszomjas doktor

Évi: Az első, ami az eszembe jutott a borítóról, hogy régen, a pestis idején is valami hasonló maszkot hordtak az orvosok, ha jól tudom. Ilyen madárszerű-maszkot, amikben gyógyfüvek voltak és hasonlók, hogy megvédje őket a betegségtől. A kígyóra először azt hittem, hogy az egy caduceus, de rákerestem és valójában nem, mert azon két kígyó van. Pedig azt vártam volna, hogy az is egy orvosi jelkép lesz. Igazából nem tudom, hogy a jelképeket jól ismerem-e, de azonnal ezek jutottak az eszembe. :) Ezek és a háttér pedig különlegessé teszik az összképet. Nagyon kíváncsi vagyok erre a könyvre és az írónő további írásaira.

Petus: Hát nem tudom, hogy mit mondjak írjak. Jól néz ki meg minden, de ha ránézek, valami furcsa érzés fog el. Nem tudnám pontosan elmagyarázni, hogy milyen, de olyan fura. Ez a fura kinézet, meg háttér.........érdekes. Leginkább így tudnám jellemezni. Kíváncsivá is tesz az biztos. Fogalmam sincs miről szólhat a könyv, hogy ez a borítója. De egyszer biztos kiderítem. :)


J. R. Johannson: Álmatlanság

Évi: A címből és a sorozatcímből arra következtetek, hogy a fiú szemében lévő rémület inkább valami... képességhez kapcsolható. A könyv ismerete nélkül arra gondolok, hogy különböző dolgokat lát éjjel, és ezek valószínűleg rémisztőek, egyenesen rettenetesek.  Nekem nagyon tetszik a borító, kicsit misztikus, kicsit hideg, kicsikét félelmetes is lehet. Már régóta kíváncsi vagyok rá, egyszer biztosan elolvasom.

Petus: Hát ez a fiú nem éppen úgy néz ki, mint aki insomniás lenne. Olyan mintha félig belefagyasztottak volna egy jégtömbbe. Semmi nem utal magára az álmatlanságra, de még esetleg a következményeire sem. Az látszik, hogy fél valamitől, de azt pontosan nem tudni, hogy mitől. Ebből a címből/témából annyi mindent ki lehetett volna hozni. Ez most szerintem nem sikerült olyan jól. :/


Pokoli teremtmények, ördögi szerkezetek

Évi: Számomra a cím is és a borító is egy steampunk novellagyűjteményre utal. Nagyon tetszik, hogy némelyik betű helyén fogaskerék van, ezzel számomra még inkább ezt a steampunk érzést erősítették fel. A háttérben lévő gőzhajó (?) vagy éppen gőzgép- szerűség is ezt sugallja. (Nekem annak tűnik, valahogy azonnal egy hajó jutott az eszembe.) Szerintem ez egy nagyon jó borító és ahogy elképzelem a könyvet, el is találták azt.

Petus: Hát most erre mit mondjak. Mindent megmutat, amit a cím mond. Van rajta pokoli teremtmény meg ördögi szerkezet is. Bár azt nem tudom, hogy a vörös hajú lány milyen pokoli teremtmény akar lenni. Sőt, a háttérben lévő füst meg gyár sem teljesen tiszta, bár köze lehet az ördögi szerkezetekhez. Nem tudom, de majd ha elolvasom megtudom. :)


Vivien Holloway: Mesterkulcs

Évi: Számomra a lány a képen nagyon is Winie. Szinte el tudom képzelni, hogy minden nap tervezget, tanítja Willt, keresi a különböző tárgyakat. A ködös háttér kicsit a tolvaj mivoltját jeleníti meg nekem, hiszen könnyedén el szokott tűnni, és ezt valahogy nekem átadja a köd. Nem igazán tudom megmagyarázni, miért. A könyv hangulata megvan, a stílust átadja, szerintem tökéletes borító lett. :)

Petus: Ez is a jobb borítók közé tartozik. A könyv hangulatát, Winie stílusát, magát a steampunk stílust nagyon jól tükrözi. Mondjuk én lehet nem hordanék olyan hacukát, mint képen látható lány, de neki jól áll. Tisztára el tudtam így képzelni Winie-t. Már csak Will hiányzik mellőle. :)


Vivien Holloway: Végtelen horizont

Évi: Szinte el tudom képzelni, hogy ez egy korábbi jelenet, esetleg még a könyvek előtt játszódik. A légikikötő nagyon jól sikeredett, hiszen tele van léghajókkal és Becky is ott van. Egy nagyon kis hangulatos borítóra sikeredett, ami szerintem hatalmas pluszt ad a könyvnek. A mindennapi életben is el tudom képzelni, hogy ilyen léghajók biztosítják a kereskedelmet és ezeken lehet csak áram. Számomra nagyon átadja a könyv hangulatát. :)

Petus: Erre a borítóra nincsenek szavak. Elképesztően gyönyörű *-*. Messze túlszárnyalja a többit. A sok gyönyörű léghajó, a középen a központban lévő Becky........tökéletes. :) Nem is nagyon lehet mást mondani róla. Hibátlan külső hibátlan belsővel. Csak azt sajnálom, hogy nem lesz folytatása. :/ De hátha reménykedhetünk még benne. :)

2016. július 4., hétfő

Mit csináltunk? #2 - Június

Sziasztok!

Szinte hihetetlen, hogy ismét eltelt egy hónap és ismét írhatjuk ezt a bejegyzést. Azt előre is leszögezhetjük, hogy immár több időnk volt olvasni és blogolni, valamint próbálunk ezután is aktívak maradni itt is, Facebookon is, molyon is, tehát nagyjából mindenhol. :)


Petus

Hát az én bejegyzésem most nem lesz valami terjedelmes, mert nem történt velem olyan túl sok minden ebben a hónapban.

Az időm nagy részét tanulással töltöttem, igyekeztem mindent a lehető legalaposabban megtanulni, hogy mire a szóbelikhez kerülök legalább egy része eszembe jusson. Megpróbáltam kulcsszavakat megjegyezni vagy képeket vagy bármit, amiről eszembe juthatnak a dolgok. Aztán végén eljutottam arra a pontra, hogy magasról teszek az egészre, és lesz ami lesz, én minden tőlem telhetőt megtettem.
Aztán elmentem szóbelizni, és szerintem még életemben nem voltam olyan boldog, mint amikor végeztem az egésszel. Akkora kő esett le a szívemről, mint egy ház. Ráadásul az eredményeim is jók lettek, úgy hogy teljes volt az öröm. Este meg is volt az ünneplés a banketten. :)

Ahogy véget ért ez az időszak, jöhetett a jól-megérdemelt pihenés. :) A tankönyveket meg olyan mélyre tettem a szekrényembe, mint a fene. Mostanában látni sem akarom őket. :D

Nagyjából ennyi ami történt velem az elmúlt hónapban. Júliusra sincsenek olyan kimondottan nagy terveim. Olvasok, sorozatot nézek, blogolok ilyesmi. Talán két nap lesz eseménydúsabb. Az egyik, amikor jönnek a rokonaim és tartunk egy nagy, közös családi ebédet. Jó sokan leszünk szerencsére. Már most látom, hogy tuti jó nap lesz. A másik pedig amikor lesz a falunap Homokmégyen. Önkéntes munkát vállaltam, úgy hogy egész nap kint leszek, és élvezem majd a nyüzsgést. :)

Összességében ennyi szerintem. Nem volt valami eseménydús hónap, de igazából nem is bánom. Legalább teljesen az érettségire bírtam koncentrálni. :) Majd meglátjuk milyen lesz a júliusom. :)


Évi

Valójában tényleg hihetetlen, hogy ismét eltelt egy hónap, meglepően gyors volt. Ezért aztán a telefonom naptárját hívom segítségül, hogy nagyjából mindent el tudjak mesélni. :)

Június elején matekból vizsgáztam: az egész hihetetlen sokként ért, mert attól függetlenül, hogy tanultam eleget és egy viszonylag egyszerű tételt húztam, nem sikerült olyan jól, mint vártam volna. A legnagyobb problémám az volt, hogy matekból ez volt életem második felelete és a saját tanárom is ott ült, ami eléggé összezavart minket az egyik osztálytársammal.

Azon a héten pedig voltam még a Könyvhéten is, ami rengeteg újdonságot tartogatott a számomra. Írtam is egy élménybeszámolót. amit IDE kattintva elérhettek. :)

A rá következő szerdán a többi szóbelimet is megcsináltam, sokkal eredményesebben, mint a matekot. Ekkor egy kitűnő érettségivel és egy magyar dicsérettel (amit nem tudom hogyan csináltam, mert a tanár utált majdnem) gazdagodtam. Természetesen a bankett is lezajlott, ami után végre kipihenhettem magam.

A rá következő hetem is erről szólt leginkább. Megvettem életem első saját laptopját, mi remélem még hosszú idő múlva is a társam lesz. Sokat segít a blogolásban is, és eddig ki vagyok vele békülve. Valamint ekkor anyuval vettünk még egy hátitáskát is, mivel a régi gimis eléggé... megviselt már szegény. Plusz még valamikor kaptam Annától egy Mardekáros pizsamát, amit egyszerűen imádok! *-*

A városunkban szokott lenni egy olyan program, ami a "A 18 évesek köszöntése" címet viseli. Idén részt vettem rajta én is. Keretei közt kaptam egy fél órás beszédáradatot, hogy mi vagyunk a jövő nemzedéke meg ilyenek valamint egy emléklapot, amivel elvágtam az ujjam, egy tollat, egy mappát és egy táskát. (Olyan bevásárlótáska szerű anyagból.)

Általánosságban pedig azt mondhatom, hogy szurkoltam a válogatottnak az EB-n és nagyon büszke vagyok a hamvaiból feltámadt magyar focira. (Nagyon drámai voltam. :D) Olvasás terén elég szegényes voltam, befejeztem a Fekete madarak árnyékábant és elkezdtem a Toplistás szerelmet. A bejegyzéseimmel folyamatosan haladok, remélem lassan utol is érem magam és a teendőim a végére érek. :)

2016. július 3., vasárnap

Borítómánia #7 - sorozatok első részei

Sziasztok! :)

Ezen a héten különböző sorozatok első részeinek borítóit értékeljük. Kulcsfontosságú része ez a sorozatoknak. Általában vagyis hát mindig ez dönti el, hogy folytatjuk-e a sorozatot vagy nem. Megpróbáltunk összeszedni számunkra ismert és ismeretlen könyveket is, remélem Nektek is tetszeni fog az összeállítás. :)


Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten (Ambrózy báró esetei 1.)


Évi: Egy szóval könnyedén tudnám jellemezni: gyönyörű. Egyszerűen meseszép. Teljesen illik a korhoz, amiben játszódik és ha ez még nem lenne elég, elegáns és hangulatos is. Valahogy olyan hatást kelt számomra, mint egy fénykép. Egy olyan fotó, amit már sokszor hajtottak össze és nyitottak ki ismét, mintha valaki rengetegszer megnézte volna.

Petus: Ez a borító nagyon tetszik. A nőről sugárzik az elegancia, a felsőbbrendűség - valószínű nemesi családból származik tipp. A rajta lévő ruha és a fénykép minősége régies hatást kelt, bár nem tudom, ennek van-e köze a műhöz. Ettől függetlenül ez a borító szerintem meseszép. :)


Cassandra Clare: Csontváros (A Végzet Ereklyéi 1.)


Évi: A könyv, ami 3 borítóval is megjelent. Ebből szerintem az eredeti és a legutóbbi a legszebb. A filmes sajnos nem tetszik, valahogy nem így képzeltem el a karaktereket.  Ami legjobban tetszik benne, hogy felül az egyik szereplőt láthatjuk (hatalmas pluszpont, hogy még nem Clary az és ő "csak" a második könyvet kapta meg) és az alatta elterülő város. A kettő együtt nagyon harmonikus lett, nem nyomják el egymást. :)

Petus: Az eredeti borítóval ki vagyok békülve......az tetszik. Főleg Jace (???) felsőtestével *gyenge szemöldökhuzogatás* :D. Hát az gyönyörű *-*. De ez mindegy. Egyébként nagyon jól mutatja a könyvben lévő legfontosabb helyszíneket, dolgokat. Valamint nagyon tetszik a sárga és a zöld átmenete, összhangja is. Szóval szerintem ez jó lett. :)


Cynthia Hand: Angyalsors (Angyalsors 1.)


Évi: Ezt a sorozatot már régóta el szeretném olvasni, elsősorban a borítói miatt. Valahogy ezek is hangulatosak lett és szerintem a cím nagyon jól néz ki ezekkel a kacskaringós betűkkel. Az pedig dob rajta még egyet, hogy a háttér majdnem egyszínű, vagyis a rajta lévő alak is kapott egy kis kékes-lilás árnyalatot.

Petus: Elsősorban azért tetszik nagyon a borító, mert a lilának az egyik árnyalata van rajta, ami a kedvenc színem. Másrészt a lány ruhája annyira jóóó *-*..........egyszerű, de nagyszerű. Harmadrészt meg úgy az egész nagyon szép. Egyszer már olvasni is elkezdtem, de félbe kellett hagynom, így nem tudtam meg a történet végét. De hátha egyszer lesz rá időm. :)


Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos (John Cleaver 1.)


Évi: A cím és a borító itt szerintem ütik egymást. Mivel olvastam, tudom, miért ez a cím és a borítót is értem, de valójában a véres hatású betűszín és a betűtípus kicsit megcáfolja a címet. :) Pont miatt keltette fel az érdeklődésemet a könyv, hiszen kicsit ambivalensek, hogy tudnom kellett, miért.

Petus: Kicsit ellentmondásos a cím meg a borító. Ha én egy ilyen papírt kapnék valakitől megmondanám neki, hogy "oké, haver, én hiszek neked, de tartsuk meg a 3 méteres távolságot". És valószínű esténként bezárkóznék, aztán riasztó bekapcs. Aztán a ház köré betonfal, vizesárok krokodillal, aknamező és szögesdrót, és akkor talán biztonságban érezném magam. A hatalmas vérpaca meg a vérrel felírt sorozatgyilkos szó nem éppen biztató. Viszont a könyv nagyon tetszett.


Gail Carriger: Soulles - Lélektelen (Napernyő Protektorátus 1.)


Évi: Ahányszor meglátom messziről a borítót, mindig azt hiszem, hogy a nő babát vár. Valahogy messziről annyira különössé válik a testtartása.  Amúgy pedig szerintem nagyon jó. Nagyon jól mutat együtt a sötétlila (vagy rózsaszín) és a szürke. Olyan mint a szomorú és a vidám. Pont ettől lesz olyan jó a borító. :)

Petus: Az egyetlen problémám a borítóval a nő tartása. Most vagy valaki rettenetesen hátba verte, vagy nagyon súlyos gerincferdülése van. Szerintem természetellenes ez a beállás. Vagy esetleg pont akkor fényképezték le mikor sétált. Mindegy ez lényegtelen, mert a borító többi része szerintem nagyon jól hozza a Jane Austin korabeli Angliát, és ez nagyon tetszik. :)


Kiera Cass: The Selection - A Párválasztó (A Párválasztó 1.)


Évi: Nekem személy szerint a Koronahercegnő borítója tetszik a legjobban, de a sorozat mindegyik része olyan meseszép, hogy már ezért is érdemes beleolvasni. A kedvenc színem a kék és ezért is nagyon örülök ennek a borítónak, de ha jól emlékszem, akkor America első ruhája talán kék volt és pont ezzel sikerült kitűnnie a tömegből. Már nem emlékszem pontosan, de azt bátran mondhatom, hogy ez a borító igazán méltó a könyvhöz, hiszen olyan meseszerű, mint maga a történet.

Petus: Sooo beautiful *-*. Ettől szebb borítót keveset láttam. Annyira csodás a lány ruhája. A szabása is, és a színe is. De igazából ugyanez elmondható az összes Párválasztós borítóról. Egyszerűen csodálatosak. És ez a hozzáillő betűtípus........nem nagyon tudok mit hozzáfűzni. Gyönyörűek. :)


Leiner Laura: Kezdet (A Szent Johanna gimi 1.)


Évi: Előre ki kell jelentenem, hogy szerintem az első, eredeti borító sokkal jobb, mint az új. Míg az Angyalsors esetében nagyon jól mutat a kékes- lilás beütés, addig a Kezdetnél olyan, mintha majdnem mindent elnyomna ez a barnás szín. A lányt pedig itt is meg kell említenem. Az ember pontosan azt várná, hogy a főszereplő lesz ott, (pontosabban valaki, aki hasonlít rá) de ez itt nem jött össze: ez a valaki pont nem Reni. Összességében tetszik a borító, hiszen nem rossz, de nem is lett szerintem annyira nagyon jó.

Petus: Nekem a kinézete kicsit hajaz a füzetekére. Mintha fogtak volna egy füzetet, amire mindenfélét rápakolnak és azt lefényképezik. És összehasonlítva az újjal, ez nekem jobban tetszik. Kicsit közvetlenebb, meg a hangulata is jobb. Egy kis gimis íróasztalának egy részlete......vagyis engem arra emlékeztet. :)


Rachel Hawkins: Hex Hall (Hex Hall 1.)


Évi: A sorozatot semennyire sem ismerem, de ahogy így hirtelen ránéztem, az jutott az eszembe, hogy ez az a borító, ami rengeteg utalást tartalmaz. Most gyorsan beleolvastam a fülszövegbe. Igen, a főszereplőnk egy boszorkány. De ha ezt nem is tudjuk, akkor is csodálatos, hogy más tükröződik a vízben, mint ami a valóságban van. Ez egy kicsit földöntúlivá teszi a borítót, ami így nagyon illik a témához. Pluszban pedig felkeltette az érdeklődésemet, lehet a közeljövőben el is olvasom. :)

Petus: Nagyon tetszik az ellentét a lány és a tükörképe között. Általában csak egy sima iskolás lány, aki képes egy teljesen más oldalát is megmutatni. Egy vadabb, bátrabb oldalát is ha szükséges (és olyan szép az a zöld ruha :) ). Legalábbis nekem ez jön le a borítóról. Aztán, hogy valójában mit jelent, azt megtudom ha elolvasom. Sok jót hallottam róla, úgy hogy rajta van a listámon.


Sherry Gammon: Szerethetetlen (Port Fare 1.)


Évi: Most úgy őszintén, ehhez a borítóhoz nem ezt a történetet képzeltem volna el. Inkább egy horrort kapcsoltam volna hozzá, mivel ha jól látom, a háttérben ott egy sír, amin pedig egy holló. (Vagy valamilyen madár.) Ehhez pedig a lány a lehajtott fejjel eléggé különös látványt nyújt. Ehhez képest egy inkább szerelmi történetet olvashattam. Nem rossz borító, de alig tudom a könyvhöz kapcsolni.

Petus: Imádom ezt a borítót. Már a színösszeállítás is nagyon jó: a szürke és a piros nagyon jól mutat egymás mellett. Aztán ott van a hintában ülő lány, aki nagyon jól megvalósítja a címet......pontosabban ennek a jelzőnek a hatását. Rendkívül kétségbeesett és szomorú, mert úgy gondolja, hogy ő szerethetetlen. Pedig nincs így. :) A környezet sötét színei is szomorúságra utalnak.


Stephanie Perkins: Anna és a francia csók (Anna és a francia csók 1.)


Évi: Annyira egyszerű az összkép és ezzel együtt hangulatos is. A háttérben az Eiffel- torony egyértelműen Párizs. Párizs pedig a szerelem és a fények városa. Valahogy ez annyira adja magát és olyan egyértelmű, közben pedig mégsem. Ez most nagyon konkrét volt. :D Igazából az összkép nagyon jól sikerült és Anna is annyira... Anna lett szerintem, nagyjából ugyanígy képzeltem. :) Ez a borító nagyon tetszik, egyszerűen csodaszép. :)

Petus: Egyedül a fiút hiányolom a borítóról. :) Kíváncsi lettem volna, hogy a lány mellé milyen fiút raktak volna. :) De így maradok a képzeletemben élő Étienne-nél. A betűtípus is nagyon jól illik a kép hangulatához. Olyan cuki az egész. :) Imádom Párizst, szóval szinte biztos volt, hogy el fogom olvasni. Hát nem bántam meg, hogy megtettem. :)