2016. február 28., vasárnap

Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok


Lia és Cassie, a piszkafa testbe fagyott jégviráglányok, valamikor a legjobb barátnők voltak. Ám Cassie meghalt, Lia anyját lefoglalja a mások életének megmentése, apja nincs otthon, mert az ügyeit intézi, a mostohaanyjának fogalma sincs, Lia fejében pedig egyre mondja a hang, hogy te parancsolsz, maradj erős, adj le még többet, nyomjál még kevesebbet. Ha így folytatja – vékony, vékonyabb, legvékonyabb – egyszer talán eltűnhet mindenestül. 
Ebben a regényben, amely Laurie Halse Anderson legmegrázóbb alkotása a Nemzeti Könyvdíjat elnyert Hadd mondjam el óta, az író egy lányt kísér el a hátborzongató alászállásra az anorexia mindent megemésztő bugyraiba.

Meddig mész el azért hogy megfelelj magadnak?


A könyvet még a nővérem ajánlotta, állította, hogy nagyon jó. Egyszer egy nyereményjáték keretében meg is nyertem, amit egyedül a blog aranyos tulajdonosának köszönhetek, mert az egyik feladatot nem tudtam teljesíteni. A technika ördöge kifogott rajtam. Ezért egy facebookos megosztást is elfogadott, amiért nagyon hálás vagyok még mindig. :)

Ez még 2015 nyarán történt meg velem, azóta húztam a könyv elolvasását. Féltem tőle, mert az írónő másik könyve, a Hadd mondjam el... sem egyszerű témát dolgoz fel. Ahogy ez sem. Ezért tartottam tőle, ugyanakkor tudtam, hogy szükségem van egy ilyen könyvre is, mert nem mindig szép az élet. Klisé:D

Azonban még tavaly belekezdtem, és egy nagyon hosszú olvasás után be is fejeztem. A gondolataim még mindig rendezetlenek, nem tudom őket hova tenni. Mert a könyv adott mindent: pozitívat, negatívat, amit lehet. Egyikből több volt, mint a másikból, de hát ez van. Ezt kell szeretni.

Szerintem az írónő az egyik legkényesebb témát választotta: az anorexia, a depresszió. És miért kényes vagy akár kényelmetlen szerintem? Mert egy betegség. Igen, szerintem az. Valami miatt az ember önképe sérül, ami nem egészséges. Nagyon rossz ezt látni, olvasni róla vagy közvetlenül megtapasztalni. 

Mindenkinek van olyan testrésze,ami nem tetszik neki. Nekem például ez a hasam. Tavaly júniusig szimplán csak annyi volt a bajom, hogy nagynak találtam, de sosem kezdtem el tornázni, így (nem meglepő módon) semmi sem ment le rólam. Most meg már egy nagy műtéti hegem is van mellé. Igen, szeretnék laposabb hasat, azonban testmozgással akarom elérni. És ez mindenkire igaz! Ne akarjatok koplalással súlyt veszíteni! Nemcsak azért, mert veszélyes, hanem azért is mert jojózni kezdhettek. Inkább legyen lassabb a változás, de tartósabb! És legyen az eszetekben: most is gyönyörűek vagytok! Most úgy érzem magam, mintha valami lelkesítőbeszédet tartanék, vagy nem tudom:D

Sajnos a kép, amit készítettem egy
kicsit fénylik, de remélem látszódik azért :)
Azonban nem is ez volt a... legnehezebb, legborzasztóbb a könyvben. Hanem az, ami a hátulján van. Hogy az olvasói adták az ihletet az írónőnek. Hirtelen kedvem támadt, hogy segítsek ezeken a lányokon, azonban ez nem lenne jó ötlet, lehet csak rontanék a helyzetükön. Sajnálom őket, ugyanakkor hiszek abban, hogy ezek a levelek az első lépesek voltak a gyógyulás felé. :)

A könyvről még annyit, (mivel nagyon elkanyarodtam a témától :D) hogy imádtam. Jó, majdnem egy hónapig olvastam, ami nem arra utal, hogy annyira szerettem volna, ugyanakkor nagyon érdekes volt, lebilincselő és szívszorító. Váltott ki belőlem pozitívat, negatívat és gyakran meg kellett állnom olvasás közben gondolkodni. Igen, ez egy ilyen könyv. Amit nem csak olvasol folyamatosan, hanem megállsz és próbálod felfogni és valamiképpen megemészteni, mert egy idő túl sok lesz. Eléggé nyomasztó élményvilágot tár elénk az írónő, néhol már túlságosan nyomasztó.

A történet Liáról, a betegségéről és a lelkiismeretéről szól. Arról, hogy titokban enni akar, azonban úgy gondolja, hogy "nem érdemli meg." A könyv elején megtudjuk, hogy Lia régi legjobb barátnője, Cassie meghalt. A lány telefonált a halála előtt Liának, aki azonban nem vette fel. Ezért később dühös lesz magára és a lelkiismerete is vitába száll. Belülről marcangolja magát, mert úgy érzi, hogy rossz ember és csalódást okozott mindenkinek.

Nem tudom, milyen érzés lehet egy ilyen közeli barátot elveszíteni. Nekem volt két "legjobb barátom" eddig, azonban az általános iskola befejeztével ezek a barátságok eltűntek, mint a reggeli köd. Ezért tudom, milyen egyedül lenni, azonban a magánynak e mély bugyrait nem tapasztaltam még meg. Borzalmas lehet, ha úgy érzed, nem számíthatsz senkire sem. Azonban ez sosem igaz. A családodra mindig támaszkodhatsz, akármennyire is kilátástalannak tűnik a helyzet.

Azonban Lia nem áll meg önmaga lelki marcangolásánál. Ő mindezt kivetíti. A korábbi félelmeit, hibáit akarja kijavítani. A sok-sok éhezés azért volt, hogy ő erős legyen. Azonban nem látta, hogy közben lelkileg teljesen kimerült. Nem látta életmódjának következményeit, nem fogadott el segítséget.

És ez volt a könyv legborzalmasabb aspektusa. Láttam, hogy Lia tönkreteszi önmagát is és a családját is, de nem tudtam rajta segíteni, semmit sem tudtam tenni. A tehetetlenség érzése volt számomra a legborzalmasabb. Ahogy észrevettem ez volt számomra a leghihetetlenebb, a legrosszabb.

Ez az a könyv, amit szinte mindenkinek ajánlok, de egy bizonyos életkor fölött. Hogy miért? Mert mindenkinél van egy bizonyos év, amikor kezded észrevenni, hogy nem elég lapos a hasad, vagy nem elég vékony a lábad, vagy valami hasonló. És akkor kell egy ilyen könyv. Örülök, hogy most olvastam, nem korábban, nem később, hanem most.

2016. február 21., vasárnap

Tavaszindító / Fél éves a blog nyereményjáték :D

Sziasztok! :D
Ahogy a bejegyzés címe is mondja, ebben a hónapban fél éves a blog. Ráadásul lassan közeledik a tavasz és a jó idő is. Ezért mindezek keretében nem csak itt a blogon, de a facebook-oldalon is indítunk egy nyereményjátékot. Ne aggódjatok, nem lesz nehéz dolgotok. ;)

A játék:
Mivel fél éves a blog (6 hónapos), ezért 6 db részletet fogok kimásolni különböző bejegyzésekből (CSAK könyvértékelésből, semmi másból nem lesz benne), nektek csak annyi a dolgotok, hogy megmondjátok, melyik könyvértékelésben szerepelt és, hogy ki írta azt az értékelést. Plusz lesz még 2 db kérdés, ami a nyereménykönyv kiadójához, a Fumaxhoz kapcsolódik. Ezekre a kérdésekre az infót a kiadó honlapján megtaláljátok. :)

1. "...A történetben voltak olyan elemek, amiket nem akartam volna megismerni. Hogy milyen lehet ott élni, hogy én tudnék-e ott élni, azt nem tudom. Igazából ehhez a részhez külön vázlatot írtam, hogy mindenre emlékezzek, de most meggondoltam magam, mert túl sokat elárulnék. Úgyhogy azokról írok, amik benne voltak a fülszövegben is...."

2. "... Így kicsit megtorpedózhatja az imidzsét, és kisebb esély lesz arra, hogy bálkirály legyen. Belle rájön, hogy az egész hercehurca mögött komoly probléma lehet, amit ő szeretne megtudni, ezért felajánlja barátságát a srácnak. Ezután egyre több időt töltenek együtt, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ami meg is hozza a hatását...."

3. "...Ebben valószínűleg benne van a fordító keze is, úgyhogy Bozai Ágotának is gratulálok. Nem sok leírás van a könyvben, mégis nagyon jól lefesti a tájat, az életet. Hát nem valami szép. Sajnos eléggé elképzelhető jövő. De reménykedjünk benne, hogy mi nem így végezzük. ..."

4. "...Amúgy azt nem mondom, hogy rossz a könyv. De valahogy én nem tudtam elvonatkoztatni a harmadik résztől, és attól, hogy az mennyire nem tetszett. Valahogy előítéletes voltam, de nem hiszem, hogy ez volt az, ami miatt nem lett annyira kedvenc. Azt mondom, hogy a sorozat rajongójának el kell olvasnia, aki meg szeretné, annak van rá lehetősége...."

5. "...Az egyetlen hibája talán a könyvnek, hogy a végén lévő akciójelenet nem volt valami nagy cucc. Ennyi szenvedés, meg kutatás után azt vártam, hogy lesz egy kis üldözés, sérülés, fogva-tartás, ilyesmi, de nem volt...."

6. "...Ez volt az egyik legjobb az olvasása közben: nem volt annyira tudományos, mint vártam volna. Természetesen voltak benne ilyen részek, magyarázatok, leírások, de szerencsére az egyszerű emberek nyelvére is le lett fordítva. Úgy láttam olvasás közben, hogy az író nagyon értette azt, amit ír, és ezt át akarta adni az olvasóknak annak a ténynek a tudatában, hogy ezt nem feltétlenül érti mindenki...."

És a 2 db kiadóról szóló kérdés: :)
7. Lehet kevesen tudják, de a kiadó neve, a FUMAX kifejezés egy mozaik szó. Milyen szavakból tevődik össze a kiadó neve?
8. Mi volt a kiadó első kiadványa, és mikor jelent meg?
A kérdésekre a választ megtaláljátok itt. (FUMAX)

A nyeremény egy Tövisek hercege könyv hozzá illő könyvjelzővel. :D

A játék március 10-én (csütörtökön) éjfélig tart, majd másnap délután sorsolunk egy nyertest.
Csak hazai címre postázunk, DE! ha a külföldi nyertesnek van Magyarországon élő rokon, ismerőse, barátja, akkor oda el tudjuk küldeni. :)
A helyes válaszokat küldjétek el az addictedtothebooks@freemail.hu-ra a nevetekkel. A nyertest majd e-mailben értesítem.
Mindenkinek sok szerencsét!
És ne felejtsétek el a facebook-os játékot sem! ;)

2016. február 20., szombat

Jennifer A. Nielsen: The Shadow Throne - Az Árnytrón (Hatalom-trilógia 3.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A háború elérte Carthyát. Az ország minden ajtaján és ablakán bekopogtat. És mikor Jaron megtudja, hogy Vargan király, Avenia uralkodója, elrabolta Imogent, hogy térdre kényszerítse Carthyát, az ifjú király tisztában van vele, hogy az ő feladata, hogy vakmerő mentőakcióba fogjon. Ám minden, ami rosszul sülhet el, az úgy is történik.

Barátai szétszóródtak Carthyában és a környező országokban. Utolsó, kétségbeesett próbálkozásként, hogy megóvja országát a pusztító erejű veszteségtől, Jaron elindul talán utolsó útjára, hogy megmentsen mindent és mindenkit, akit csak szeret. Ám még pengeéles esze sem elég ahhoz, hogy megmeneküljön a hatalmas veszély elől, ami őt és országát fenyegeti. Vajon útközben elveszti azt, ami a legfontosabb? És a végén vajon ki fog Carthya trónján ülni?

Remek befejező rész egy remek sorozathoz. Édes istenem de szeretem az ilyen befejezéseket. :D Bármilyen klisés is a happy end, mégis csak ez a legjobb része a történetnek. A következő bejegyzés néhol spoilereket tartalmazhat!

Avenia háborút indított Catrhya ellen, amelyhez az összes környező ország egy emberként csatlakozott. Jaron megtudja, hogy Vargan elrabolta Imogent, és rögtön a segítségére sietne.....DE! közben az országát fenyegetik, ezért nem nagyon mehet.......még. Erre fogja az egész csapatát, szétosztja az ország különböző részeire, és mégiscsak elmegy megmenteni Imogent, de mint az vele lenni szokott, nem megy minden úgy, ahogy akarja. Mert elfogják. Aztán jó sok szenvedés után kiszabadul, és szerencsétlen azt sem tudja mit csináljon. (Na jó, ez butaság, Jaronnak mindig van terve, még ha életveszélyesek és idióták is.) Ellátogat a kalózokhoz is segítségért.Ezután megint elfogják, de a bitófáról is sikerül meglógnia, hála a tervének.

Mondtam már, hogy Jaron egy idióta? Nem? Akkor most mondom. Mert az. De nem is ő lenne, ha nem hihetetlen terveket kovácsolna. Amiknek ráadásul annyi az esélye a sikerre, mint nekem, hogy bekerüljek az NB II-es kosárcsapatba a 150 cm-mel. De természetesen neki beválnak, bár néha tényleg csak a szerencséjén múlik minden.Mondjuk én megszoktam már a viselkedését, mégis volt olyan, amikor már a hajamat téptem, hogy most akkor mi lesz. És minden ilyen jó király mellett ott egy hűséges társ (alias Mott), aki ezt mind a fejéhez is vágja.
Eskü ő a kedvenc szereplőm. Hihetetlen mennyit változott az első rész óta. A kisfiút megkorbácsoló őrből a leghűségesebb barát lett belőle. Mindig elmondja a véleményét Jaronnak a tervekről, de tudja
nagyon jól, hogy feleslegesen jártatja a száját, mert úgysem fog rá hallgatni. Ettől függetlenül mindig hű hozzá, és megvédi bárkitől és bármitől, amire nagyon szüksége is van, amilyen terveket kitalál.
Tobiast, Amarindát, Finket, Rodent, mindenkit nagyon szeretek. Komoly jellemfejlődésen mentek át. Megtudták mindannyian, hogy milyen és mivel jár egy háború. és szerintem soha többet nem akarják átélni.

A legjobban mégis a történet kiszámíthatatlanságát szerettem. Igen, volt egy pár rész, amit ki tudtam találni, de az esetek többségében ez nem igaz. Iszonyatosan csavaros, furcsa és zavaros észjárása van Jaronnak, amit én személy szerint nem bírtam követni. Hogy hogy talál ki ilyen terveket, úgy hogy még be is válnak? Mai napig rejtély számomra. Igaz néha pofon vágtam volna, hogy most akkor mi a fene történik, de végére minden értelmet nyert, és nekem ennyi elég volt. :D

Nehéz búcsút veszek most a sorozattól. Nagyon megkedveltem minden szereplőt, és a történetüket is. De egyszer minden véget ér........sajnos. Remélem, hogy az írónő más könyveit is megjelenteti a Könyvmolyképző, kíváncsian várom őket. :D

Kedvenc idézetek: :D
"(Vargan)- Azért számítottam volna némi alázatosságra öntől. Akár hagyhatnám itt meghalni.
(Jaron)- Bárcsak úgy tenne!
Áthelyezte a súlypontját a másik lábára, majd rám nézett.
(V)- Látom nehezen viseli a fogságot. Borzalmasan néz ki.
(J)- Ahogy maga is. Nekem legalább van rá mentségem."

Spoiler!!!!
"Amikor egyedül maradtunk, Imogen szétnyitotta az öklét. A tenyerén ott lapult a láncaim kulcsa. Akkor adtam át neki, amikor megöleltük egymást.
Roden észrevette, mire dühösen összehúzta a szemöldökét.
(R)- Neki adtad a kulcsot, és nem nekem? Már szabad lehetnék.
Rámosolyogam.
(J)- Igen, de téged valahogy nem akartalak megcsókolni.
(R)- Jogos - válaszolt nevetve."

Spoiler!!!!
"(J)- Mikor Rodent és engem elvisznek, majd jó nagy ramazurit csapunk az őröknek. Elég nagyot ahhoz, hogy minden katonának a közelben oda kelljen jönnie, hogy segítsen féken tartani minket. Az lesz az esélyed a szökésre. Tudod, hova menj, amíg vége nem lesz az egésznek, ugye?
(I)- A rejtekjáratokba. - Imogen korábban szolgáló volt itt, és valószínűleg úgy ismerte a járatokat, mint a tenyerét.
(J)- Minden bizonnyal Conner is tud róluk, de kétlem, hogy bárki szerint megérné a fáradságot, hogy keressenek téged, már ha egyáltalán eszükbe jut, hogy nyomod veszett. Maradj ott, bújj el jól, ahogyan csak tudsz, és csak akkor gyere elő, amikor már biztos vagy benne, hogy biztonságos!
Rodent nem igazán sikerült meggyőznöm.
(R)- Mégis mekkora ramazuri kell majd ehhez?
Elvigyorodtam.
(J)- Katasztrofális méretű rendbontás. Hidd el, jó móka lesz!
(R)- Beteges egy elképzelésed van arról, hogy mi a mókás. - Roden hűvös arckifejezése nem tűnt éppen lelkesnek."

2016. február 12., péntek

A. M. Aranth: Oculus Cover Reveal :D

Sziasztok! :D

Mi is részt vehetünk A. M. Aranth legújabb könyvének borító leleplezésében, aminek nagyon örülünk és nagyon hálás vagyunk érte. :)

Fülszöveg:
1-es borítóterv
Mit tennél, ha tudnád, hogy egy napon elveszíted a nevedet, a családodat, a barátaidat, a jogaidat és jó pénzért egy vak Idős tudós mellé adnak oculusnak, hogy helyette láss és a nap harminckét órájából huszonhatban neki bámulj mikroszkópba?
Itt, Avalonon így megy. Akkor is, ha emiatt őrült szektások megpróbálnak felrobbantani, megutál a legjobb barátod, elszaporodnak a vágások a csuklódon… mert itt ez a rend.
A nevem Truth Dunn volt. Most már nem vagyok ember. Nem vagyok személy. Csak oculus.
*
Mit tennél, ha tudnád, hogy a legjobb barátod, egy lány, akit mindennél jobban szeretsz, rabszolga lesz? Végig tudnád nézni, ahogy tönkremegy? Hogy lassan megfojtja a rendszer? Mit éreznél, látva a híradóban egy robbantás helyszínén, mint szerencsés túlélőt?
Az én válaszom egyszerű. Én megpróbálnám kiszabadítani. Akkor is, ha nem akarja. Akkor is, ha
2-es borítóterv
nyakig véres leszek közben. Akármit is kelljen tennem.

A nevem Aoi Kane. És én nem fogadom el, hogy itt ez a rend.
*
Mit tennél, ha tudnád, hogy az Ellenséged, az, akinek a levadászására mindent feltettél, ott van az orrod előtt? Hogy még csak nem is tudja, hogy a világon vagy? Hogy elképzelni is képtelen, hogy mérgezett nyílvesszőként rohansz felé?
Én nem várok. Lecsapok rá, és eltaposom, ahogy érdemli. Bele sem gondolok, hogy mit ránt magával a semmibe.
A nevem nem számít. De mától én vagyok itt a rend.

Az Oculus Avalon utópisztikus világába kalauzolja el az olvasót: a szinte teljesen erőszakmentes, fejlett technológiájú civilizáció békében él. Avalonon tökéletesen megfér egymás mellett a kereszténység és a buddhizmus, a japán és az ír kultúra keveréke határozza meg a világot.
Azonban Avalon beteg.
Negyven és ötven éves koruk között az emberek látása rohamosan romlani kezd, amíg teljesen meg nem vakulnak egy élősködő amőba miatt, amire nincs gyógyszer, nem lehet megelőzni és nem lehet meggyógyítani. És mivel az amőba szinte semmit nem hagy a látáshoz kötődő érzékszervekből, még gépekkel sem sikerült pótolni a szemet.
Ezért az Idősek, a már megvakult tudósok és gazdagok oculust vásárolnak maguknak – olyan fiatalokat, akiket szüleik már kicsi korukban eladnak, hogy majd egykor egy tehetős ember szemévé váljanak, neki lássanak. Az oculus ezzel együtt megszűnik ember lenni, nem tekintik önálló személyiségnek – kevesebb lesz, mint egy rabszolga.
És vannak, akiknek ez nem tetszik.

Az Oculus külalakjának tervezése folyamán valami olyat kíséreltünk meg, amit még nem sokan: úgy alkotni rendkívül mutatós, igényes borítót, hogy bevállalunk akármennyi plusz munkát, ami ezzel jár, de magyar modell szerepeljen rajta, ne csak valami interneten beszerzett stock fénykép. Meg se álltunk Győrig, ahol az igen tehetséges, ifjú cosplayert, Vitéz Lucát kértük meg, hogy öltse magára Truth Dunnt és szerepeljen a címlapon. Nagy örömünkre el is vállalta, a Szabó Botond által lőtt és előkészített képeket pedig végül Tóth Zoltán formázta gyönyörű borítóvá. (Zoltán munkáiból kis ízelítő: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1468885226709751.1073741828.1468880330043574&type=3 - szerintem gyönyörűek, mindenképpen nézzétek meg a munkáit :D )

Egy kis nyereményjáték az olvasóknak :) :
Mivel a lehető legtökéletesebb eredményt szeretné megkapni mind az író mind a kiadó, és azt szeretnék, ha a borító a legnagyobb tetszést aratná – így szavazásra bocsátják a kétféle tipográfia ügyét. Nektek melyik tetszik jobban, a világos vagy a zöld betűs változat?
Szavazz az alábbi linken és nyerj egy dedikált példányt az április végén megjelenő Oculusból, vagy nyerd meg a meglepetés nyereményt a szerzőtől! :)

http://goo.gl/forms/9hR8zehCuk

A játék vasárnap (febr. 14.) éjfélkor zárul, és hétfőn délben lesz a sorsolás. :) Sok sikert mindenkinek! :)

A könyv molyos linkje: http://moly.hu/konyvek/a-m-aranth-oculus
Ez pedig a Holdárnyék weboldal, ahol a szerzővel és többi művével is megismerkedhettek :) : http://holdarnyek.hu/

Véleményem szerint remek könyv lesz, remek és nem mindennapi történet. Igaz az író sem mindennapi ember az egyszer biztos. :D Szóval igazából már semmin sem lepődök meg. :D Tudod Peti, hogy szeretünk. :P