E. Lockhart: A hazudósok

Egy gyönyörű és előkelő család. 
Egy magánsziget. 
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz. 
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok. 
Hazugságok hazugságok hátán. 
Igaz szerelem. 
Az igazság.

Eddig életemben nem hallottam E. Lockhart-ról, úgyhogy teljesen ismeretlenül vettem ki a könyvtárból a könyvet. Nem is olvastam semmit róla, csak megtetszett a borítója meg a címe, így hát gondoltam teszek vele egy próbát. Minden pénzt megér.

A történet a Sinclair családról szól. Elég népes család. Minden nyarat a nagyszülők szigetén, a

Beechwood szigeten töltenek. A történet mesélője Cadence. Ő és még másik három ember: Gat, Johnny és Mirren a Hazudósok. A család így nevezi őket. Minden nyáron itt vannak, élményeket gyűjtenek, szórakoznak. Aztán a tizenötös nyáron Cady balesetet szenved, úszás közben beveri a fejét egy sziklába.........pontosabban ezt mondják neki. Részleges amnéziája lesz, és elfelejti a tizenötös nyáron történt dolgokat. Aztán ahogy telik az idő szépen lassan
kezdenek visszajönni az emlékei. Először csak részletek, aztán egy idő után összeáll a teljes kép, és megtudjuk az igazságot......

Cadence egy kissé visszahúzódó, olvasni szerető lány. Mindenkivel kedves és nagyon segítő kész. Aztán a balesete után teljesen megváltozik. Sokkal nagy szájúbb, mint eddig, és kevésbé kedves.
"A teljes nevem Cadence Sinclair Eastman. Burlingtonban élek Vermontban, anyuval és három kutyával. Majdnem tizennyolc éves vagyok. Van egy agyonhasznált könyvtári kölcsönzőjegyem, és nincs sok másom, noha az igaz, hogy egy drága és hasztalan tárgyakkal telezsúfolt óriásházban élek."
Gat: "Az orra vonala drámai, a szája édes. A bőre sötétbarna, a haja fekete és hullámos. A testét

szinte szétfeszíti az energia. Gat olyannak tűnt, mint egy pattanásra kész, megfeszített rugó. Mintha valami fontosat keresne. Szemlélődés és lelkesedés. Becsvágy és erős feketekávé."
Johnny: "Johnny ruganyosság, erőfeszítés és csípős gúny. Abban az időben felakasztotta a Barbie babáinkat, vagy legóból épített pisztolyokkal lövöldözött ránk."
Mirren: "Mirren cukor, kíváncsiság és eső. Akkoriban hosszú délutánokat töltött Tafttal és az ikrekkel, a hosszú strandon pacskoltak, miközben én milliméterpapírra rajzoltam vagy Clairmont verandáján olvastam a függőágyban."

Négy gyerek, négy különböző személyiség.

Hát megmondom őszintén az egész könyv alatt ilyen "What the fuck is this?" érzésem volt elnézést a csúnya szóért. Egy-két dolog kivételével nem nagyon értettem, hogy mi miért történik. Már azon voltam, hogy leteszem ezt a könyvet, mert semminek sincs értelme benne. De furdalt a kíváncsiság, így kiolvastam. Hát mit ne mondjak.............a végén kb. 10 percig bőgtem. Akinek sírhatnékja van, mindenképpen olvassa el, mert tuti, hogy bőgni fog rajta. Ahogy elolvastam azt az egy-két bizonyos mondatot, egyszerre minden világos lett. Mindent megértettem. És olyan szomorúság fogott el, hogy az hihetetlen. Nem értem, hogy Cady ezt hogy bírta. El sem tudom képzelni, milyen lehetett neki, amikor minden eszébe jutott, hogy mivel kell együtt élnie.Hát én totál kész lettem ettől a könyvtől. De mindenképpen csak ajánlani tudom. Mert amúgy
nagyon jó......sokkoló a vége,de nagyon jó. Maximálisan megérdemli az 5 csillagot molyon. Sajnos ennél többet nem tudok írni róla, hogy 1. spoilermentes legyen, 2. nem is nagyon tudom, hogy mit írjak. Szóval ez most csak ennyi. De tényleg, aki tuja, olvassa el..........nem bánja meg!

Képek forrása: pinterest.com