James Dashner: Tűzpróba ( Az Útvesztő-trilógia második része)

Fülszöveg:
Az Útvesztő-sorozat második kötete.

Már a sorozat nyitókötetében sem volt éppen leányálom a rejtélyes Próbák első szakasza a gyilkos Útvesztőben. A Tisztás túlélői most újabb titokzatos kalandnak, még kegyetlenebb kísérletnek néznek elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Az Útvesztő ugyancsak szenzációs bestsellerré lett folytatásában Thomasra és társaira újabb vérfagyasztó megpróbáltatások várnak. A Föld felszínét hatalmas napkitörések jórészt felperzselték, az emberiséget megtizedelte egy halálos vírus. A fiatalok megtudják, hogy ők is megfertőződtek, ám ha kiállnak egy újabb Próbát, meggyógyulhatnak. Kalandos útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Halvány fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk…

James Dashner, a világszerte óriási sikert aratott Útvesztő-sorozat szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai ifjúsági író. A trilógiának szánt sorozat köteteinek száma utóbb négyre nőtt, ahogy a Sziklás-hegységben élő szerző gyermekeinek száma is. Az Útvesztő és folytatása, a Tűzpróba írója amúgy nem nagy barátja a számoknak, pedig eredetileg könyvelőként dolgozott. Most viszont rendkívül hálás azért, hogy történetek írásából élhet, és úgy tartja, nála nagyobb mázlista kevés van a világon.

Ezt nem hiszem el! Ezt. Nem. Hiszem. El!

A könyv annyira függővéges volt, hogy azonnal elkezdtem a harmadik, és egyben befejező kötetet. Annyit azonban el kell mondanom, hogy mivel most olvasom, ezért már annak is a hatása alatt állok. Ja, és szinte biztos vagyok benne, hogy az első könyvre nézve rengeteg spoiler lesz ebben a bejegyzésben.

Kezdjük ott, hogy... annyi minden történt a könyv alatt, hogy nem emlékszem, hogy hol is kezdtük. Most elmegyek és elolvasom az első pár oldalt. *Pár perc olvasás, természetesen nem az elején kezdtem, mert miért is ne?* Oké, megvan. Emlékszem.

Szóval Thomas-ék kijutottak az Útvesztőből, és azt hitték, hogy végre biztonságban vannak. Azonban az előző könyv epilógusában ott van sok plusz info. Az A csoport és a B csoport különös, gyakorlatilag láthatatlan kapcsolata. A Tűzpróba lényege. Hogy mégis ott van előttük még egy próba. Igazából a fülszöveg egy kicsit csalóka: nem maguktól indulnak megkeresni Teresát, hanem azért mennek ki Perzseltföldre, mert ezt kell tenniük. És közben megpróbálják megkeresni Teresát is.

Közben az életüket kell menteni, mert van egy másik csapat is: a B csoport. Az a csapat, akiknek az a feladatuk, hogy megtegyék azt, amit a VESZETT akar. A csapatnak meg véres feladatot kell teljesítenie. Próbálok minél kevesebbet elmondani, hogy ne mondjam el a cselekményt.

Az egyik fülszövegben szó van a zombiszerű gyilkosokról. Azok a Buggyantak. A Buggyantak pedig egyszerre ijesztőek és... rémisztőek és... hihetetlenek, nagyon rossz értelemben. Komolyan, nincsenek rá szavak. És ezt a legkevesebb pozitív csengés nélkül mondom.

Nézzétek, mit találtam ITT!

Aztán ott van Teresa. (Meg majd Brenda is, de róla később.) Ha olvastok értékeléseket a könyvről,
akkor mindenki azt írja, hogy Teresát mennyire nem szereti. Én másként érzek. Megértem, hogy miért tette. De komolyan. Mert ha velem tenné, akkor lehet, én sem bíznék benne, de azért eléggé feltűnő volt, hogy amik történtek, nem voltak valósak. Thomas ennyi idő után sem tudott bízni benne. Igaz, nem tudom, hogy én mit tennék ilyenkor, de Teresa indokai eléggé nyomósak voltak. Én azért szerettem, de eléggé nehéz volt úgy, hogy mindenki gyűlölte.

Nálam nem Teresa volt a hunyó, hanem Brenda. De mennyire. Apró kicsi jelek mutattak arra, hogy kinek dolgozik. Mindegy az, hogy saját akaratból, vagy sem, de az, hogy kinek dolgozol, eléggé meghatározó. És nála is ez volt. A viselkedéséről nem is beszélve! Komolyan, amikor rámászik... *Belégzés, kilégzés* Oké, lenyugodtam. Szerintem ennyiből egyértelmű, hogy nem szerettem a lányt. És még kedves voltam.

A vége pedig... megértem azt, hogy miért volt kiakadva mindenki. Még jó, hogy barátnőmnek megvan a harmadik rész, amit végül kölcsön is kértem tőle. Szóval már nagyban olvasom is. De annál a könyvnél még jobban ki fogok akadni.