Jennifer A. Nielsen: The Runaway King - A szökött király (Hatalom-trilógia 2.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.
A királyság a pusztulás szélén áll. A király eltűnt. Ki éli túl? 
Alig pár héttel az után, hogy elfoglalta a trónt, egy gyilkossági kísérlet veszélyes helyzetbe kényszeríti Jaront. A készülődő háborúról szóló pletykák beszivárognak a kastély falain belülre, Jaron pedig érzi a Carthyára lassan rátelepedő feszültséget. Hamarosan rá kell jönnie, csak akkor mentheti meg királyságát, ha lemond a trónról. De minél távolabb kényszeríti a sors a palotától, annál többet gondol arra, hogy vajon nem megy-e túl messzire? 
Visszatérhet-e valaha? 
Vagy fel kell áldoznia saját életét, hogy megmentse országát? 
A Hatalom-trilógia második része igazi hullámvasút, tele árulással és gyilkossággal, izgalommal és veszéllyel. 
Kövesd a hős királyt!

Az első rész nagyon tetszett, így rögtön el is kezdtem a másodikat. A hamis hercegben sajnos nem történt túl sok minden, de ez már eseménydúsabbra sikeredett az biztos. Alig bírtam letenni, pedig néha muszáj volt. Volt olyan, hogy annyira magával ragadott az egész világ, hogy totál kikapcsoltam xD.

Alighogy Jaron trónra került, máris gyilkossági kísérletet követtek el ellene. Egyre jobban érzi a

birodalmára takaróként ráboruló feszültséget. Úgy gondolja, csak úgy mentheti meg az országát, ha lemond a trónról. Egy régenst akarnak a helyére állítani, amíg nem lesz nagykorú. Viszont búvóhely keresés helyett a kalózokhoz szegődik, így próbálva megmenteni országát. Ráadásul mindezt majdnem egyedül kell megtennie, ugyanis nem tudja, hogy kiben bízhat meg.

Néhol azt gondoltam, hogy ez a gyerek nem normális és a saját vesztébe rohan.
Aztán amikor átgondoltam, hogy mit is tesz, minden világos lett. Nagyjából így voltam az egész könyvön át. Ez a kötet megdolgoztatja az agyat is rendesen. Mindamellett, hogy rengeteg akciójelenet van, bepillanthatunk Jaron fejébe, gondolkodásába. Ez a gyerek egyszerűen zseniális.  Elsősorban a bátorsága miatt. Sokszor az őrület határát súrolta a tetteivel, de hol érdekelte ez őt. Fejébe vette, megcsinálta, működött általában………aztán néha nem, de ez részletkérdés. Másodszor pedig az észjárása miatt. Hihetetlen, ahogy mindent átlátott, és keresztül tudta húzni sokak számítását. És az a folyamat, ahogy rájött a dolgokra……..eskü sokszor elvesztettem a fonalat. Nagy géniusz ez a fiú. Simán rá lehet bízni egy ország igazgatását.

Mellékszereplők itt is jelen voltak, igaz kicsit kevesebbszer találkoztunk velük. Egyedüli kivétel talán
Erick (új szereplő), aki elkísérte Jaront a kalózokhoz. Egy tolvajbanda vezetője volt. Aztán ugyanígy új szereplő még Fint, akit személy szerint imádtam. Főleg, amikor Jaronnal volt. Szerintem ezek voltak a legviccesebb részek. Szintén új szereplő még Harlowe, aki elég fontos pozíciót kap a palotában Jaron mellett. Az első rész végén eltűnt Roden is visszatér, bár nem úgy, ahogy képzeltem/tük. Jelen van természetesen Mott, Tobias és

Imogen is, akik rengeteget segítenek Jaronnak, bár rajtuk nincs túl nagy hangsúly ebben a részben.

Összességében imádtam ezt részt is, csakúgy mint az elsőt. Hozta ugyanazt a színvonalat, hangulatot. És sajnos (vagy nem) függővéges, úgy hogy muszáj elolvasnom a 3. részt. Már alig várom :D.

Idézetek :):
„– Mit műveltél a hajaddal?
(…)
– Kis kihívás elé akartam állítani az udvari fodrászt.
– Nagyon figyelmes dolog a részedről, hogy mindig kitalálod, hogyan is szórakoztasd a szolgálóidat.
– Ő már csak ilyen jó ember – mondta Tobias.”

„– Vedd el a kardot!
– Azt akarom, amelyikkel idejöttem.
– Miért azt?
– Mert a kövek a markolatán kiemelik a szemem színét.”

„Nem sokkal később Fink hozott nekem egy ráadás adag reggelit.
– Nem azért kapod, mert a szolgálód vagyok – jelentette ki, ahogy átnyújtotta a tálat. – Hanem azért, mert barátok vagyunk, igazam van?
– Beleköptél?
– Nem.
– Akkor barátok vagyunk.”

„– Jaron, támogatja ezt a tervet? – szólalt meg akkor Lord Termouthe.
– Nem.
– Melyik rész van ellenére? – kérdezte Gregor.
– Az, ahol kinyitotta a száját.”

„– Biztos benne, hogy azt mondta, „meg fog rohamozni” minket? – kérdezte. – Lehet, hogy valahogy másképp értette.
– Á, tehát a szó valamelyik vidám definíciójára gondolhatott? – kérdeztem. – Például arra, hogy megrohamoz a szeretetével, vagy megrohamozza a jó szándékával Carthyát?”