Veronica Roth: Négyes (Beavatott novelláskötet)

Fülszöveg:

EGYETLEN DÖNTÉS
amely megszabadít a múltadtól
EGYETLEN DÖNTÉS
amely meghatározza a jövődet
EGYETLEN DÖNTÉS
amely végérvényesen megváltoztat
EGYETLEN DÖNTÉS
és szabad lehetsz.

A New York Times sikerszerzője, Veronica Roth könyve kiegészíti a világszerte kedvelt Beavatott-trilógia történeteit, és nem csak azért, mert a sokak által megkedvelt Tobias szemszögéből meséli el a márt ismert eseményeket. A négy novellából és három rövidebb jelenetből álló kötet bepillantást nyújt a Tobias múltjába és lelkivilágába, így szerves részét képezi a trilógiának.

Újabb novellák. Négyes... Hurrá!

Mivel már olvastam a trilógiát, úgy gondoltam, hogy szép és jó lenne elolvasni az előzménynovellákat is. Amúgy nem szeretem az ilyen novellákat sorozatoktól függetlenül. Mert vannak olyanok, amik jók, valamik meg felesleges papírpazarlásnak tűnnek. Még meglátom, hogy ez mi lesz.

Számomra a Beavatott egy mélyrepülés volt. Míg az első rész nagyon tetszett, és a falat kapartam a további részekért, addig a második rosszabb lett. De ez nem is lenne baj, mert ott van egy harmadik könyv, ahol még lehet érdekes és jó minden. De nem. Az még rosszabb lett. És nem viccelek. Számomra az volt a mélypont. A novellákról azonban azt olvastam, hogy jók. Kifejezetten jók, visszaadják azt az érzést, amit az első rész is.

Arra gondoltam, hogy novellák szerint fogok haladni. Négy novella van a könyvben, szépen írok mindegyikről egy kis véleményt, hogy elkülöníthetőek legyenek.

1. A csoportváltó - 5/4
Igen, ez a novella pontosan arról szól, amire gondoltok. Tobias bemutatja a csoportrendszert, az apját. Elmegy a vizsgájára, aztán a választási ünnepségre, ahol -meglepetés- kiválasztja a csoportját. Gondolom nem okozok senkinek sem meglepetést azzal, hogy a Bátrakat választja.

És ennyi. Semmivel sem volt benne több. Azt olvashatjuk el, amit ezelőtt is tudtunk. (Mármint én, mert olvastam már a trilógiát.) Amúgy azt vettem észre, hogy az apját "uram"-nak szólítja. Milyen
apa az olyan, aki elvárja a gyerekétől, hogy uramnak hívja? Ja, tényleg, az ő apja. De én még a trilógia után sem ilyennek képzeltem el az apját...

De meglepő módon, majdnem élveztem. A majdnem azért van ott, mert Négyes jelenleg még egy nyafogó tini, és hihetetlenül felnőttnek akar látszani. Ami nem jön neki össze, de meg akarja próbálni. Ezért a majdnem. Valahogy olyan semmilyen a karaktere.

2. A felavatott - 5/4,5
Most pedig már a kiképzésről olvashatunk. Érdekes, hogy Négyes egyszer elmegy rohangálni a városba a többi Bátorral, ami valami bátorságpróba, ott iszik, részeg lesz, utána pedig másnapos lesz. Nem néztem volna ki belőle. Szerintem ez kívül esne a komfortzónáján. Aztán tetováltat magára, mert ettől lesz valaki Bátor. Hát persze, hogy én ezt eddig miért nem tudtam? *szarkazmus* És természetesen azona  testrészén kezdi, ahol a legfájdalmasabb a tetoválás, mert ő már annyira bátor.

Ez a novella már határozottan jobb volt! Négyes már nem nyafog annyit, kezdi megemberelni magát. Kezdjük megismerni az első könyvben látott Négyest (akinek nagyon kemény neve van...), de még mindig nem az igazi. Még nem. De még van három novella, csak lesz belőle valami. Most már eléggé kíváncsi vagyok, hogy mi lesz.

3. A fiú - 5/4

Nos, erről a novelláról mit is gondolok? Mi is történik? (Az a furcsa, hogy összemosódnak a dolgok, és nem tudom, melyik novellában, mi van...) Négyesnek felajánlanak egy munkát, amit majdnem visszautasít, de végül nem teszi meg. (Amúgy a munkáról gyakorlatilag semmit sem tudunk meg. De miért is lennék rá kíváncsi?) Találkozik valakivel, akivel nem kéne találkoznia, és egyáltalán nem emlékszem rá, hogy hogyan reagál rá a későbbiekben... de szerintem akkor sem kéne vele találkoznia. És ennyi elég egyelőre.

Négyes kezdi összeszedni magát. Kezd az ijedt kisfiúból felnőtté válni. Nem nagyon olyan, mint akit a Beavatottban ismertünk meg, de kezd alakulni. Határozottá kezd válni, és magára tetováltatja (VÉGRE) a csoportok szimbólumait. És most jön Tris... kezdek félni...

4. Az áruló - 5/4
Igen, az áruló. Annak, aki olvasta a trilógiát már szemet szúrhatott egy bizonyos dolog. (Amúgy egy kérésem lett volna: Tris és Négyes első találkozása Négyes szemszögéből. És mit ád az ég? Hogy nincsen benne... Ennyi volt gyerekek, nekem mindegy már.) Azt, hogy ez a novella már a Beavatott közben játszódik. Amúgy én nem találok néhány dolgot logikusnak, de lehet csak az emlékeim koptak meg az "előző" részekkel kapcsolatban. Amúgy ez a novella sem volt olyan rossz, de összességében az egész novellagyűjteménytől többet vártam volna. És ezen nem segít az az egy-két extra jelenet a végéből. Én végig azt hittem, hogy Négyes belülről... komorabb, komolyabb. Egek, mekkorát tévedtem!

Amúgy azt nem mondom, hogy rossz a könyv. De valahogy én nem tudtam elvonatkoztatni a harmadik résztől, és attól, hogy az mennyire nem tetszett. Valahogy előítéletes voltam, de nem hiszem, hogy ez volt az, ami miatt nem lett annyira kedvenc. Azt mondom, hogy a sorozat rajongójának el kell olvasnia, aki meg szeretné, annak van rá lehetősége. :)