Kerstin Gier: Silber - Az álmok első könyve (Silber- trilógia 1.)

Ez vajon tényleg lehetséges?

 

Liv Silber álmai az utóbbi időben meglehetősen félelmetessé váltak. Az egyik végképp nem hagyja nyugodni. Ebben az álomban egy temetőben járt éjjel, és szemtanúja volt, amint négy fiú komor hangulatú, mágikus rituálét hajt végre. Ezek a fiúk azonban nagyon is valós kapcsolatban állnak Livvel, hiszen Grayson és három barátja tényleg léteznek. Liv nemrég iratkozott be abba az iskolába, ahová ők is járnak. Tulajdonképpen egészen kedvesek. De ami igazán ijesztő – még az éjszakai temetőknél is sokkal ijesztőbb –, az az, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak Livről, amiket nappal soha nem ejtett ki a száján – álmában viszont igen.
Hogy miképpen, az tökéletes rejtély Liv számára, de egy jó kis rejtélynek Liv még soha nem tudott ellenállni…

Mersz szabadon álmodni?

Az írónővel az Időtlen szerelem trilógia kapcsán "ismerkedtem" meg. Sosem gondoltam volna, hogy bármit is olvasni fogok tőle, mert olyan cukormázasnak tűnt, én meg nem hittem volna, hogy szeretem az ilyeneket. Aztán Petus unszolására elolvastam , és beleszerettem a trilógiába. Az írónőnek hihetetlen humora van, ami mindig megnevettet.

Az csak pozitívum, hogy a rengeteg amerikai író között végre "megjelent" egy német is. Olvastam a Cseresznyepiros nyár című könyvet, ami szintén német író tollából született, de ettől függetlenül olyan jó, hogy végre nem csak angol vagy amerikai íróktól olvashatunk, mert egy kicsit mindenki belecsempészi a kultúráját a szóhasználatával vagy éppen egy-egy közmondás alkalmazásával.

Szóval imádom az írónőt, mert vicces, aranyos és biztos vagyok benne, hogy egy nagyon jó ember. Igen, ezt most így egyszerűen megállapítottam:D Ezért gyakorlatilag rávetettem magam a könyvre, amikor az megjelent. Tudtam, hogy ezt nekem mindenképpen be kell szereznem és el kell olvasnom. Így az első adandó alkalommal meg is vettem.

 

És nem bántam meg. Mert vicces volt. Érdekes, fantáziadús és néhol tényleg hangosan felnevettem rajta. A karakterek érdekesek voltak és látszik, hogy az írónő ismét milyen jól felépítette őket is és a történetet is. Néhány szereplőn eligazodni sem tudtam, egyszer ilyenek voltak, egyszer olyanok. És ez így volt jó, mert megadta a kellő misztikusságát a könyvnek.

 A borító pedig: *-* Kaotikus, mint egy álom. Gyönyörű, mint az álmok nagy része. És szépséges. Összességében csodálatosan szép a borítója. Ha pedig jobban megnézed, akkor apróbb momentumok, motívumok vannak a könyvből: az ajtó (bár itt nem zöld, de gyanítom az az ajtó), a gyík és a három darab kulcs. (Sem a három, sem a kulcs nem lehet véletlen.) Plusz az egyik kulcs a gyík szájában van - vagyis a gyík nyelvével tartja. Mi ez, ha nem utalás? :D De komolyan, szerintem ezek nagyon kicsi és cuki utalások. A virágok meg szerintem az álmok kuszaságára utalnak. Nos, a szemre viszont nincsen ötletem - talán a tudatos álmodásra gondol? Hogy látja azt, hogy ez csak álom? Talán Nektek van valami jobb/értelmesebb ötletetek?

Miután kielemeztem a borító csodálatosságát (szerintem még sosem foglalkoztam ennyit egy borítóval a blog történetében :D), térjünk át a történetre. Meg a szereplőkre, Tehát az egész könyvre nagyjából.

 

Valahogy mindent imádtam. Azt, ahogy Liv élete gyakorlatilag két helyen játszódik: az álmaiban és a valóságban. Az álmok hihetetlenül jó voltak - rémálmok, szépek, minden volt, ami lehet és a valóságban is voltak ilyenek: voltak álomszerű történések és rémálomba illő helyzetek.

A szereplőknek szintén jók. Kidolgozottak. aranyosak, viccesek és nem papírmasék. Bár gyanítom lesz még itt titok a jövőben is, és erre nagyon kíváncsi is vagyok. Arra is, hogy mi lesz a folytatásban. Az alaptörténetet először elhittem, aztán rájöttem, hogy lehet mégse kéne, ezért elkezdtem kételkedni. A végén meg már tényleg nem tudtam hova kapni a fejem.

 

Ó, és mielőtt elfelejtem: Secrecy. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ő ki. Ha nem érdekel titeket, akkor ne olvassátok tovább, de most elkezdek spekulálni. Szóval mi tudunk Secrecy-ről: nem áll közvetlen kapcsolatban Livékkel (apa foglalkozása), ugyanakkor mégis közel állhat, mert hamar megtudta a szülők tervét. Valószínűleg lány, de semmiben sem lehetünk biztosak. Társasági ember, aki - gyanítom - nagyon kedves és mindenkivel jóban van. Most segítségül hívom a könyv végén szereplő névjegyzéket, hátha illik valakire a leírás.

Arra jutottam, hogy valahol hibáztam. Mert nem illik olyan emberekre, akikre gondoltam volna: Persephone, Emily azok, akikre ez a leírás illik. Következtetésem: vagy kettőjük közül, akire nem számítanék, vagy még nem ismerjük, vagy rosszak a tényeim, vagy... fiú! Szerintetek ki lehet Secrecy?

Összességében: egy nagyon imádnivaló könyv, amit mindenkinek ajánlok. De komolyan: nyomozós, néhol csajos, könnyed, vicces. Csupa pozitív tulajdonsága van a könyvnek. Új kedvenc - de hol a folytatás?!