Anne Eliot: Toplistás szerelem

Hunter tudja, hogy az a balhé a kocsival hülyeség volt. De hát egy popsztártól mindenki azt várja, hogy őrültségeket csináljon, nem? Emiatt még nem kéne az anyjának meg az ügynökének száműznie őt a nagynénjéhez egy isten háta mögötti kisvárosba. Na és kit kérnek meg, hogy segítsen neki álruhában elvegyülni a helyi gimiben? Valami flúgos kiscsajt, aki fiúk közelében teljesen lebénul, és/vagy véletlenül kiüti őket. Remek… 
De fura módon a világhírű énekestől a már-már kórosan félénk Vere valamiért mégsem jön zavarba, sőt Hunter mellett be nem áll a szája, imád vele lógni, és folyton pasiszerző tippekért nyaggatja. Vagyis a tinilányok millióinak bálványa pillanatok alatt a barát zónában találja magát. Na ehhez azért neki is lesz egy-két szava!



Hozta a LOL-könyvek színvonalát.Azt vettem észre, hogy az újonnan megjelenő LOL-ok egyre jobbak. És ami még jobb, egy-egy komolyabb, sajnos fiatalokat érintő problémát dolgoz fel. Már a Cinder és Ellánál is ez volt, de szerintem az ebben a könyvben lévő még szívszorítóbb. Ez pedig a depresszió és az öngyilkossági kísérlet. Helyenként biztosan spoilereket fog tartalmazni, mert másképp kicsit nehéz lenne beszélni a könyvről. (A képekre húzva az egeret meglátjátok ki kicsoda :) )

A történet tömören annyi, hogy van Hunter, aki sok hülyeséget csinált, ezért az édesanyja elküldi őt a nagynénjéhez, álruhában, hogy egy kicsit nyugodjon le, és távol kerüljön mindenféle felhajtástól. Ebben a "sztártalanításban" segít neki Vere és családja, akik titokban tartják sztár mivoltát, és segítenek neki Dustinként beilleszkedni a suliba. Hamarosan a lánnyal legjobb barátok lesznek, és mint ahogy az lenni szokott, a srác beleszeret a lányba. Na jó, ez nem igaz, mert a lány szokott a fiúba beleszeretni, és itt Vere egy másik srácba szerelemes. De hála istennek azért megkapták a jól megérdemelt boldog befejezést, mert a történet alapján nagyon megérdemlik.

Mint mondtam, ez a könyv is egy elég komoly témát jár körbe. Ez az egész sztártalanítás és elköltöztetés Hunter viselkedése miatt történt. Mivel elég korán hírességgé vált, sok minden kimaradt az életéből: pl. nem voltak barátai (a bandatagokon kívül). Az apja halála után anyukájával is megromlott a kapcsolata. Teljesen magába fordult, depresszióssá vált. Ennek következtében egy este gyógyszereket szedett be, ivott rá, és majdnem hogy tudta nélkül, de vagdosni kezdte magát. Nem akart öngyilkos lenni, de abban az egyetlen pillanatban eljátszott a gondolattal. Ezért megértem az
édesanyja reakcióját és tetteit.
Sajnos azt veszem észre, hogy az én generációmban is egyre többen ezt csinálják. Amit én teljes mértékben ellenzek. Nem értem, hogy hogy képes valaki ilyet tenni magával. Nagyon elszomorít. Nehéz elképzelnem, hogy mennyire lehet rossz élete annak, aki tizenpár évesen egészen az öngyilkosságig megy el. Valószínűleg ebben az internet is közre játszik. De miért adják fel ilyen
könnyen? Hiszen milyen sok idő áll még előttünk. Nem kellene már most feladni. Az egyik probléma, hogy nem kérnek segítséget. Inkább magukba fordulnak, gyötrődnek, és úgy vezetik le a feszültséget, hogy önmaguknak fájdalmat okoznak. Ez nagyon helytelen dolog, és ezért kérek mindenkit, hogy aki ilyen jellegű problémával küzd vagy ismer olyan embert, az tegyen ellene valamit. Ahogy az írónő is mondta: ne féljetek segítséget kérni! Én is ezt javaslom. Bár ez csak az én véleményem, átérezni teljesen nem tudom. Nekem itthon van egy csodás családom és remek barátaim, az iskolában is jól teljesítek. Nincsen semmi okom panaszkodni. De a segítségkérést mindenképpen csak javasolni tudom.

Na miután ezt egy kicsit kiveséztem, rövid értékelés a szereplőkről. Huntert/Dustint nagyon megszerettem. Imádni való srác! :D Viszont - és amin én magam is meglepődtem - nem került fel a könyves álompasik listámra. Nagyon kedves, aranyos meg helyes srác, de nem lettem belé fülig szerelmes. Ilyen is előfordul néha, bár nálam ritkán. Viszont egy fajta példaképnek is lehetne tekinte, hogy hogyan reagált arra, amiket átélt. Ráadásul nagy segítség volt neki mindenben Vere, aki mindig felvidította és meghallgatta. Egy kicsit hasonlítunk egymásra, mert
kb. én is úgy viselkedek a srác közelében, mint ő. De csak azoknál a srácoknál, aki tetszik és annyi különbséggel, hogy én nem szoktam őket leütni. :D De én is mindig ideges vagyok, és nem tudom, hogy mit mondjak. :3 Aztán mindezek mellé ott van Jenna, Vere legjobb barátnője. Ha választanom
kellene kedvenc szereplőt, akkor az ő lenne. Eszméletlen a csaj, főleg amit Vere bátyjával, Charlie-val leművel. A hasamat fogtam a nevetéstől. :D Hihetetlen nő! :D

Hát ez elég terjedelmesre sikeredett, de nem nagyon tudtam magamban tartani a szavakat. Remélem mindenki élvezettel fogja olvasni a könyvet és élvezettel olvasta az értékelésemet. :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dan Wells: Csak a holttesteden át (John Cleaver 5.) + Novella

Rick Riordan: Hádész háza (Az Olimposz hősei 4.)