Vivien Holloway: A bross (Winie Langton történetek 3,5.)

Winie és a Langton család a karácsonyra készülődik. A káosz még a szokásosnál is nagyobb, de azért a vacsora előtt Winie és Will még szakít időt egy okító jellegű ékszerlopásra.

„- Ajándékot vettél nekem? – kérdezte, és gyanakvás színezte a hangját. Hátrapillantottam a vállam felett, és csak annyit mondtam: 
– Kérlek. – Előhúztam a fiók egy rejtett rekeszéből a Mesterkulcsot. A zsebóra formájú szerkezet megcsillant az olajlámpa fényében. – El fogod lopni az ajándékodat.”

Ez a szösszenet egy kis ajándék a Winie-rajongóknak, továbbá átvezetés „A hóhér kötele” és a februárban megjelenő, „Tolvajok kézikönyve” című negyedik rész között.


Annyira örültem, mikor megtudtam, hogy lesz egy ilyen novella. Imádom Winie-éket, szóval biztos volt, hogy elolvasom. És most sem kellett csalódnom.

A történet annyi, hogy Willnek saját magának kell ellopnia a karácsonyi ajándékát, a brosst. Mint ahogy az náluk lenni szokott, semmi sem úgy megy, ahogy eltervezték. De sikerül felülkerekedniük a
problémákon, és mindent megoldanak a maguk módján.

A Langton család hozta formáját még az ünnepekkor is. Náluk semmi sem megy egyszerűen, ezt nagyon jól bemutatták. Ettől függetlenül nagyon szerethető család, és valószínűleg ezt szeretem bennük a legjobban.....hogy nem egy hétköznapi unalmas família. :) Mindig csinálnak valami olyat, hogy az ember csak a fejét fogja.....vagy leborul a székről nevettében. De hát ilyen egy jó család. Itt aztán senki sem unatkozik. Valószínűleg nem a legmegnyugtatóbb közeg, főleg ha nagy vita van, de amint elül a por és mindenki lenyugszik, egy nagyon kellemes légkör alakul ki, tudván, hogy a körülöttem lévő sok ember szeret engem. És én is szeretem őket.

Nagyon szeretem Winie történeteit, bármikor szívesen olvasom őket. :) Csak jönne már össze Will-lel......de ami késik, nem múlik :D
Kedvenc idézetem a novellából: a kedves apuka :D

"Nos, mint tudjátok, nem vagyok a nagy szavak embere, úgyhogy rövidre fogom. - Poharat vett a kezébe, és mi követtük a példáját. - Az agyamra mentek - kezdte, mire páran halkan felkuncogtak. - Főleg, mikor nem azt csináljátok, amit kellene, és nem akkor, amikor kellene. Idén kijutott a jóból és a rosszból is mindannyiunknak, de egyszer sem estetek szét, és ezért büszke vagyok rátok - itt sokatmondóan rám pillantott, aztán tovább siklott a tekintete. - Sehol sem élnék szívesebben, mint itt, veletek, még akkor is, ha egy perc nyugta sincs tőletek az embernek. - Sokan mosolyogva bólogattak. - Igyunk arra, hogy ebben az évben sem vittetek a sírba! Boldog karácsonyt!"

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TOP 10 kedvenc idézet :)

Elköszönés :')

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury - Köd és harag udvara (Tüskék és rózsák udvara 2.)