Társoldalas közös olvasás - K(önyv)ibeszélő show: #2 Alexandra Christo: To Kill a Kindgom - Egy birodalom végzete
Sziasztok! :)
A Könyvmánia blog bloggerinájával, Vikivel indított közös rovatunk második bejegyzése nálam tekinthető meg. A felállás ugyanaz, mint az előző bejegyzésnél: találhattok a bejegyzésben információkat a kedvenc szereplőnkről, idézetekről és ehhez hasonlókat. Emellett pedig mindkettőnk véleményéből is megtalálhattok egy kicsit, de lejjebb link is lesz, ott pedig a teljes bejegyzés elolvasható. :)
A második alanyunk nem más, mint Alexandra Christo Egy birodalom végzete című kötete. :)
Mi volt az első benyomásunk a könyvről?
V: Eleinte tetszett, reménykedtem, hogy valamikor beindul és hú, de izgi lesz. Nálam sajnos nem így történt és a végére eléggé csalódás volt. :/
P: Hogy kell. Ahogy megláttam a borítót, elolvastam a fülszöveget és egy feltett idézetet, szinte biztos voltam benne, hogy tetszeni fog. Ezért is vettem meg. (Így utólag, hogy már olvastam, másképp cselekednék.)
Ki volt a kedvenc szereplőnk?
V: Nem tudnék kiemelni kedvencet közülük.
P: Nekem Elian. Liraval sincs különösebb problémám, viszont Elian stratégiai készsége egyedülálló. Nem sok hozzá hasonlót tudnék mondani. Talán Kazhoz, vagy Nyikolajhoz tudnám hasonlítani (a Grisaverzumból). Ők azok akik úgy tudják csűrni csavarni a dolgokat, hogy rajtuk kívül senki sem érti. :D
Kedvenc rész?
V: Talán az, amikor Kye folymamatosan beszólogatott mindenkinek. Ő volt az a karakter, akiben láttam némi fantáziát.
P: Az a jelenet, ami már többször szembejött velem, és (részben) ami miatt megvettem a könyvet. Amikor Elian Lira mellkasát bámulja, és Lira megkérdezi, hogy mit bámul annyira, a nyakláncot vagy a mellét. Erre Elian azt kérdezi, hogy melyikért nem jár pofon. :D Nálam ez a jelenet mindent vitt. :D
Kedvenc idézet?
V:
"– Méreg? – nézem elgondolkodva. – Csak nem a jövendőbelidnek tartogatod?
– Nem halálos – állítja Elian. Ahhoz képest, hogy gyilkos, mintha megsértettem volna a feltételezéssel is. – És nem. – Elhallgat, majd arcán félmosollyal néz rám. – Hacsak nem te leszel a feleségem.
– Ha én lennék a feleséged, meg is innám."
P:
"– Méreg? – nézem elgondolkodva. – Csak nem a jövendőbelidnek tartogatod?
– Nem halálos – állítja Elian. Ahhoz képest, hogy gyilkos, mintha megsértettem volna a feltételezéssel is. – És nem. – Elhallgat, majd arcán félmosollyal néz rám. – Hacsak nem te leszel a feleségem.
– Ha én lennék a feleséged, meg is innám."
(Egy rugóra jár az agyunk. :D)
Mi a véleményünk a borítóról?
V: Na, az valami fantasztikus! Engem emiatt érdekelt igazából az egész könyv, ezt nagyon jól eltalálták.
P: Egyszerűen gyönyörű. Ez volt az egyik indok, amiért megvettem. A polipcsápok, a víz, a tőr, mind a könyv egy-egy részletére utalnak. A betűtípus, amit használtak, nagyon tetszik, és bárki bármit mond, én nagyon szeretem, hogy az angol cím a domináns, míg a magyar csak kicsiben van alatta/mellette.
Mi tetszett a legkevésbé?
V: Az, hogy hiába a romantikus címke, nincs igazán romantika benne, valamint nekem az egész történetből hiányzott valami.
P: Kicsit laposak a párbeszédek a két főszereplő között. A temperamentumukból ítélve, ami olykor-olykor azért megmutatkozott, én arra számítottam, hogy pattogni fognak köztük a szikrák. Sajnos ez nem így lett, emiatt kissé csalódtam is.
Ajánljuk?
V: Én mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki szereti a fantasy könyveket. Lehet, hogy Neked tetszeni fog és éppen csak engem került el ennek a könyvnek a szele, mivel sokan mások imádják. Próba szerencse! :)
P: Szerintem egy próbát megér. Nálam van egy bizonyos mérce. Ezen a mércén és efölött vannak könyvek. Ha egy könyv ezt eléri, akkor nálam telitalálat. Ez a könyv ezt sajnos nem érte el, de nem volt rossz. Nekem ilyen egyszer olvasós volt.
Várjuk a folytatást?
V: + P: Stand alone kötet, nincs folytatása. :)
A Könyvmánia blog bloggerinájával, Vikivel indított közös rovatunk második bejegyzése nálam tekinthető meg. A felállás ugyanaz, mint az előző bejegyzésnél: találhattok a bejegyzésben információkat a kedvenc szereplőnkről, idézetekről és ehhez hasonlókat. Emellett pedig mindkettőnk véleményéből is megtalálhattok egy kicsit, de lejjebb link is lesz, ott pedig a teljes bejegyzés elolvasható. :)A második alanyunk nem más, mint Alexandra Christo Egy birodalom végzete című kötete. :)
Mi volt az első benyomásunk a könyvről?
V: Eleinte tetszett, reménykedtem, hogy valamikor beindul és hú, de izgi lesz. Nálam sajnos nem így történt és a végére eléggé csalódás volt. :/
P: Hogy kell. Ahogy megláttam a borítót, elolvastam a fülszöveget és egy feltett idézetet, szinte biztos voltam benne, hogy tetszeni fog. Ezért is vettem meg. (Így utólag, hogy már olvastam, másképp cselekednék.)
Ki volt a kedvenc szereplőnk?
V: Nem tudnék kiemelni kedvencet közülük.
P: Nekem Elian. Liraval sincs különösebb problémám, viszont Elian stratégiai készsége egyedülálló. Nem sok hozzá hasonlót tudnék mondani. Talán Kazhoz, vagy Nyikolajhoz tudnám hasonlítani (a Grisaverzumból). Ők azok akik úgy tudják csűrni csavarni a dolgokat, hogy rajtuk kívül senki sem érti. :D
Kedvenc rész?
V: Talán az, amikor Kye folymamatosan beszólogatott mindenkinek. Ő volt az a karakter, akiben láttam némi fantáziát.
P: Az a jelenet, ami már többször szembejött velem, és (részben) ami miatt megvettem a könyvet. Amikor Elian Lira mellkasát bámulja, és Lira megkérdezi, hogy mit bámul annyira, a nyakláncot vagy a mellét. Erre Elian azt kérdezi, hogy melyikért nem jár pofon. :D Nálam ez a jelenet mindent vitt. :D
Kedvenc idézet?
V:
"– Méreg? – nézem elgondolkodva. – Csak nem a jövendőbelidnek tartogatod?
– Nem halálos – állítja Elian. Ahhoz képest, hogy gyilkos, mintha megsértettem volna a feltételezéssel is. – És nem. – Elhallgat, majd arcán félmosollyal néz rám. – Hacsak nem te leszel a feleségem.
– Ha én lennék a feleséged, meg is innám."
P:
"– Méreg? – nézem elgondolkodva. – Csak nem a jövendőbelidnek tartogatod?
– Nem halálos – állítja Elian. Ahhoz képest, hogy gyilkos, mintha megsértettem volna a feltételezéssel is. – És nem. – Elhallgat, majd arcán félmosollyal néz rám. – Hacsak nem te leszel a feleségem.
– Ha én lennék a feleséged, meg is innám."
(Egy rugóra jár az agyunk. :D)
Mi a véleményünk a borítóról?
V: Na, az valami fantasztikus! Engem emiatt érdekelt igazából az egész könyv, ezt nagyon jól eltalálták.
P: Egyszerűen gyönyörű. Ez volt az egyik indok, amiért megvettem. A polipcsápok, a víz, a tőr, mind a könyv egy-egy részletére utalnak. A betűtípus, amit használtak, nagyon tetszik, és bárki bármit mond, én nagyon szeretem, hogy az angol cím a domináns, míg a magyar csak kicsiben van alatta/mellette.
Mi tetszett a legkevésbé?
V: Az, hogy hiába a romantikus címke, nincs igazán romantika benne, valamint nekem az egész történetből hiányzott valami.
P: Kicsit laposak a párbeszédek a két főszereplő között. A temperamentumukból ítélve, ami olykor-olykor azért megmutatkozott, én arra számítottam, hogy pattogni fognak köztük a szikrák. Sajnos ez nem így lett, emiatt kissé csalódtam is.
Ajánljuk?
V: Én mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki szereti a fantasy könyveket. Lehet, hogy Neked tetszeni fog és éppen csak engem került el ennek a könyvnek a szele, mivel sokan mások imádják. Próba szerencse! :)
P: Szerintem egy próbát megér. Nálam van egy bizonyos mérce. Ezen a mércén és efölött vannak könyvek. Ha egy könyv ezt eléri, akkor nálam telitalálat. Ez a könyv ezt sajnos nem érte el, de nem volt rossz. Nekem ilyen egyszer olvasós volt.
Várjuk a folytatást?
V: + P: Stand alone kötet, nincs folytatása. :)
Összefoglaló véleményt itt találtok:
Viki: Link
Petra: Link
Az első ilyen bejegyzést, amelyben Jennifer L. Armentrout: A legsötétebb csillag című könyvéről beszélünk, már megtalálható Viki blogján, amit IDE KATTINTVA érhettek el! :)
Az első ilyen bejegyzést, amelyben Jennifer L. Armentrout: A legsötétebb csillag című könyvéről beszélünk, már megtalálható Viki blogján, amit IDE KATTINTVA érhettek el! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése